Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

IV.A balladaszöveg kétfajta elemzésének eredményeképpenkirajzolódó többlet-tartalmakAz előző fejezetek során már itt-ott utaltam dolgozatom ez összefoglaló jellegű fejezetére.Mind a „vertikális” (az egyes balladaváltozatok – előadások önálló vizsgálata), mind a„horizontális” (az általam 9 szerkezeti egységre osztott ballada tartalmi egységeinek konkrétmegvalósulásai összegyűjtésén és rendszerezésén alapuló) elemzés felvetett érdekes, különöskérdéseket. A kezdeti indíttatás mögött, hogy egy dallamtípus által, tehát zenei szempontbóljól behatárolható szövegkorpusz komplex vizsgálatával a variálás természetét megpróbálomkifürkészni, előre nem sejtett, másféle intellektuális kihívás (vagy ajándék?) is rejtőzött. Azelső fajta vizsgálatból is érdekes (és általánosabb) tanulságokat lehetett leszűrni: először azt,hogy csupán a ballada terjedelmétől nem függ, hogy ép és „egészséges” előadás szülessen,továbbá hogy a megszokottól, a szabványosan kifejlő cselekménytől eltérő, „romlottnak” tűnőballada-előadásokat is érdemes közelebbről tanulmányozni, mert ezzel a szóbeliséggelegyüttjáró, kreatív alkotási módszerbe lehet kivételes bepillantást nyerni. 422 Mindezek mellett,a szövegkorpusz darabjainak egyenkénti bemutatása során, a változatok hasonlóságainak éskülönbségeinek önkéntelen regisztrálása közben is már felvillant néhány nyugtalanító kérdés,amelyek azután csak még tovább foglalkoztattak, mígnem a második fajta elemzésmegerősítette, hogy ezek valóban méltók a figyelemre. Az egymással párhuzamosanszemlélhetővé tett szövegegység variációkkal együtt már, ha nem is végleges válaszokra, delegalább élesebb kontúrral körülrajzolható problémák felvázolására nyílik lehetőség.Az alábbiakban a kettős szövegvizsgálat során előtérbe került eme kérdésekettematikus egységekké alakítva, a három szereplő alakja (és a ballada csomópontjai) körécsoportosítva mutatom be.422 II.fej. II.a. és II.b. elemzései182