Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

szövegeket, felállíthatunk egy másféle csoportosítást is az ’egyszerre ugyanaz és mindigmás’ 71 paradoxonnak megfelelő balladaszöveg-változatok közelebbi vizsgálatához. A célugyanis az, hogy egy dallamtípus melódiáihoz különösen szívesen kapcsolódó ballada (acorpus), azaz a balladatípus variánsai nyomában lépkedve – „a szóhagyomány minélgazdagabb variánsainak összehasonlításán keresztül” – megpróbáljuk követni az egyéni ésáltalános jegyeket, a szóbeliségből fakadó, minduntalan újat teremtő alkotásmód konkrétmegnyilvánulásait. Mennyiben lehet a ‘mindig más’ egyszersmind ugyanaz? Ezt csakis alényeg, méghozzá a „fizikai” és „szellemi” összetevők (ha el lehet egyáltalán választaniezeket egymástól) meghatározásával közelíthetjük meg. Ha már ’corpusról’ beszélünk, ahasonlatot továbbvíve mondhatnánk, hogy a ballada felépítése lehetne a csontváz, acselekmény menetét alkotó szerkezeti egységek a váz tartószerkezetének elemei, amelyekrerárakódnak az inak, izmok, lágyrészek, stb., azaz a konkrét megfogalmazás. A szellemi pedigbármennyire tűnik is nagyrészt függetlennek a testtől, attól elválaszthatatlan, szubsztrátum.Minden egyes megvalósulás (balladavariáns) sajátja, és egyben az egyedi alkotásokcsoportjának, a típusnak „össztulajdona” valamiféle elvontabb jelentés.Utunk során, hogy a variánsok útvesztőiből biztosan kijuthassunk, vezérfonálra leszszükség, egy erős, kettős fonálra, amelyet a szövegelemzés kétféle, kétszempontúmódszeréből sodortunk, továbbá különféle élességű optikákra.Néhány szó a vizsgálati anyagrólA ballada és dallamaiA ’Halálraítélt húga’ (azaz a ‘Fehér László’) ballada igen kedvelt, országosan elterjedt volt, azösszes magyar népzenei dialektusterületen − kisebb vagy nagyobb számban − megtalálták agyűjtők. A dallamok, amelyeken megszólal(t), a legkülönfélébbek, ez a ballada sem kötődikkizárólagosan bizonyos dallamtípushoz. Hasonlóan az ún. lírai népdalokhoz, csakúgy, minttöbbi népballadánk is, általában négysoros strófákba tagolódik. 72 A Fehér László-balladalegtöbbször 8 szótagos sorokba rendeződik. Vargyas Lajos 78 különféle dallamáról tudósít71 A folklóralkotások életmódjának a variánsok sokféleségében létezés a legfőbb sajátossága. A balladatípusainkrendszerét is felállító Vargyas Lajos (1976), valamint a népzenei variáns és típus fogalmát kidolgozó BartókBéla (1924), Kodály Zoltán (1937), Járdányi Pál (1961), és a bevezetés első felében idézett Olsvai Imre, továbbámás hazai és külföldi folklorista kutatások összegzése meglehetősen biztos alapot teremtettek a továbbivizsgálódásokhoz. (Ennek ellenére sok esetben nehéz típus, altípus, dallamcsalád, stílus kategóriák közötteligazodni, egyrészt terminológiai bizonytalanságok, másrészt a dolog bonyolultsága miatt is.)72 A balladák strofikusságáról ld. dolgozat V. fej.17