Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

A 4-esben azután ez az asszociáció már szétfoszlik: ‘Hoztam nekëd színaranyat’ – mondjaAnna a bírónak. A bíró ígérete szerint, ha Anna vele hál, László kiszabadul ‘ëggy órára’.5 Az átvezetések mindegyike, kivéve az utolsót, így írja le Annát: ‘Sírva sétál a fojasón’.6 Ebben a balladában nincs meghitt üdvözlet, így ez az egység csak két szakaszos. (Az indítókérdés azért felhangzik majd a 8-as elején.) Különös, hogy Anna beszámolója a bíróvalfolytatott beszélgetésről ebben az előadásban nem szó szerinti. ‘Kiszabadulsz hajnaltájra’ –mondja, eltérően a 4-ben hallottól: ‘ëggy órára’! Bátyja figyelmeztetése a szokásos,tartalmazza a bírót illető jelzőket (gonosz, akasztanivaló), és eltávolító a fogalmazás, amikorsaját jövendő sorsáról szól, (9.vsz.): „Nékëd szűzességëd vëszi, / Bátyád fejét leveteti.” Akettős gaztettet kifejező vesz igét rímmel és alliterációval ismételve variálja.A 7-es, éjszakai jelenetben a bíró a kimagyarázkodáshoz, hogy milyen zörgést hall Anna (11.vsz.) ‘Kocsis a lovát itatja,’ hozzáfűzi, hogy a lónak aranyból van (vagy aranyozott) akantárja. Ez nehezen indokolja a zajt, viszont hangsúlyozza a gazdagságot.A 8-as jelenetben a rabok a szokásos sorokhoz, hogy Anna hol keresheti már bátyját(14.vsz.): „Zöld erdőbe, zöld mezőbe, / Akasztófa tetejében, / Akasztófa tetejében” méghozzáteszik: ‘Kivitték a temetőbe”. (Ez a sor itt szokatlan, máshol az átkok sorolása után abíróról szokták mondani.) 196 Az utolsó átvezetésben 5-ös (15.vsz.), miután meghallja bátyjahalálhírét, ‘visszasétál’ a bíróhoz, hogy megátkozza. Ebben tehát éppen fordítottja az előző,22. sz. balladának, ahol Anna minden átvezetésben ‘végigsétál’, végül pedig a halálhírhallatán sírva fakad. Mindkettőt tekinthetjük logikusnak. Először is, Anna mindaddigreménykedik, míg valóban be nem következik, amitől retteg, hogy László jóslatabeigazolódik: hiába hozott érte áldozatot, bátyját megöleti a bíró. Tehát a 22.-ben afolyosókon végig-végigsétál, megy hol a bátyjához, hol a bíróhoz, míg a halálhírre megtörik,és sírva megy átkozódni. (Ehhez húznak mindazok a variánsok is, ahol Anna a hírreösszeomlik, összerogy.) 197 Itt pedig, a 23.-ban kínlódik mindvégig, sírva töpreng, míg sétálfolyosóról folyosóra, bíróhoz, bátyjához, és amikor megtudja, mi történt, már nem kétséges,mit kell tennie: visszasétál a folyosón, hogy átkot mondjon a bíróra.9 A rövid, de sommás átok a három leggyakoribb elemet tartalmazza (kenyér, törülköző,mosdóvíz), de bevezetésül itt is elhangzik: „Átkozásom nem szokásom”.Nemti (Nógrád), Pifkó Rudolfné Danyi Irén (51). Nagy Z., 1976. VI. AP 11.432f196 (pl. a 6., 19., 32.sz. végén). Különben pedig, akit felakasztanak, nem temetik el! Vagy ha igen, nem atemetőben, hanem egy félreeső helyen.197 ld. III.fej. III.5.52