Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

átvezető elem, és a teljes, ép változatokból néhol ki is hagyható, megjelenítő erejénél fogvaélesen bevésődik az emlékezetbe.Tardona (Borsod), csoport (4 asszony, 4 férfi). Tímár, 1974. X. AP 11.024b61. 293Szerkezeti váz: 1, 2, 3vsz.-egységek: 2 1 1Legfontosabb jellemzőkTöredék, szerkezeti egységeit tekintve egyezik az előzővel: a cselekmény csupán Fehér Annakészülődéséig jut el. Az 1-esben a szokott elemek közül egyéni a megfogalmazás: ‘Rávágottaz első lóra’, – ez az, ami behallatszik Gönc városba. Az ‘első ló’ mindenesetre arra utal,hogy nem egyet, hanem több lovat lopott Fehér László, a Fekete-halom alól. A két-szakaszosegységben a hajszát festő biztatás (‘rajta, rajta!’) és a börtönbe zárás is benne van. A 2-esbena vallatók szájából hangzó megszólítás: ‘Fehér László, hírës bëtyár!’ méltó a figyelemre. Avizsgálat körébe tartozó balladavariánsok között van még egy, ahol ez szerepel: a 44.-benegyenesen húga szólítja így Lászlót. Ezeken a helyeken tehát maga a ‘betyár’ szó is előfordul,ki is mondatik tehát, hogy Fehér László olyasmit cselekszik, ami a betyárok közé sorolja. A3-as következő két sorából pedig: „Fogd be, kocsis, hat lovamat, /Rakd föl kincsëm,aranyamat!” kiviláglik az ellentmondás, ami a betyár-élet és a család tehetőssége közöttfeszül.Almágy (Gömör és Kis-Hont), Balázs István (38). Kiss L., 1958. XI. AP 2390c62. 294Szerkezeti váz: 1, 6vsz.-egységek: 1 2Legfontosabb jellemzőkTöredék. Kezdete is szokatlan, a lólopás, és az elfogás indoklása: „Fehér László lovat lopott, /Egy hejébe hatot fogott. / A vármegye irigylette, / Ezért vasra ráverette.” Az elbeszélőmódugyanúgy különös, mint az indok: ‘A vármegye irigylette’. Ebben máris állásfoglalás van:nem a törvényellenes cselekedet, a lopás juttatta Fehér Lászlót börtönbe, hanem a tettével293 MNT XI. 542.294 MNT XI. 551j. c)81