Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

losis, fructibus globosis, 1–1,5 latis, glanduloso setosis; f. pomiformis NYÁRÁDY: Multo ad
R. pomiformem admonet, foliis saepe majoribus supra subtusve crebre glandulosis, fructibus
magnis, 1,5-2 cm latis, abundentibus glanduloso setosis.” A diagnózis utáni román nyelvű
részben említi csak NYÁRÁDY, hogy a R. coziae 180 cm magas, illetve csak a diagnózishoz
mellékelt rajzon látható, hogy a vesszőn kétféle tüske (heteracantha): tű vagy áralaku tüskék
mellett sertetüskék és mirigyserték is fejlődnek. Bár szintén mirigyes a sziromszél, de a
sertetüskék jelenléte miatt nem lehet azonos az egyféle tüskével rendelkező (homoioacantha)
R. ciliato-petalaval. A mirigyes sziromszél és a kétféle tüske alapján szintén nem azonos a
R. villosaval; illetve mirigyes sziromszélével, termés alakjával, csészeleveleivel szintén eltér
a R. velebitica-tól.
A Rosa villosa agg. kárpát-medencei fajainak határozókulcsa
1a A vesszőkön kétféle tüskék fejlődnek.............................................................................2
1b A vesszőkön csak egyféle tüskék fejlődnek....................................................................3
2a A szirmok széle nem mirigyesen rojtos (1. ábra) R. velebitica (BORB. ex H. BR.) DEG.
2b A szirmok széle mirigyesen rojtos (2. ábra) .....................................R. coziae NYÁRÁDY
3a A levelek nem, vagy csak gyengén illatosak. A szirmok széle nem mirigyesen rojtos
..................................................................................................................R. villosa L. s. str.
3aa Robosztus növekedésű (min. 1,5 m magas), levelei nagyok (2–7 cm hosszúak), elliptikusak,
a levélkék széle középső részükön párhuzamosak, a kocsányok sűrűn mirigysertések, a...........
csészelevelek hosszúak, a szirmok nem mirigyesek, a csipkebogyó nagy (2–3 cm átmérőjű),
gömbölyű vagy körtealakú, felülete dúsan mirigysertés (3. ábra) subsp. villosa L.Spec. Pl. I.:
491. (1753) Syn.: R. pomifera HERRM., Diss. De Rosa: 16. (1762)............................................
3ab Alacsony cserje (max. 1,5 m magas), levelei kicsik (2–4 cm hosszúak), tojásdadok vagy
hosszúkás kerekdedek, a levélkék széle középső részükön nem párhuzamosak, a kocsányokon
nincs vagy sűrűn mirigysertések, a csészelevelek rövidek, a szirmok nem mirigyesek, a csipke
bogyó apró (cca. 1 cm átmérőjű),gömbölyű, felülete ritkásan mirigysertés (4. ábra).................
........................................subsp. mollis (SM.) HOOK. fil., Student Fl. Brit. Isl. ed. 3. 130 (1884)
Basionym: R. mollis SM., Engl. Bot., ed.1, 35: T.2459. (1813)..................................................
3b A levelek mindig balzsamosan illatosak. A szirmok széle mirigyesen rojtos (5. ábra)....................
.........................................................................................................................R. ciliato-petala BESS.
Syn.: R. mollisima FR., Novit. fl. Suec. Ed. alt.: 151. (1828); R. sancti-andreae DEG. et TRAUT. in
JÁVORKA, Fl. Hungarica: 540. (1924); Rosa villosa var. sancti-andreae (DEGEN et TRAUTM.) SOÓ,
Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16(1970)(3-4): 371. 1971
A Rosa villosa agg. általános morfológiája. Tarackoló cserjék. Vesszőik merevek, ezüstösek
vagy kissé vörösesek. Ha egyféle a tüskéjük, akkor a tüskék egyenesek, ár vagy tű alakúak
(generatív és vegetatív hajtáson egyaránt), kerek alapúak, szalmasárgák; ha kétfélék, akkor
az előbbi ár alakúakon felül igen apró, ár alakúak és mirigyserték is fejlődnek is fejlődnek.
Levélnyeleik molyhosak, mirigyesek, aprón tüskések. Levélkéik száma 5–7, a levélkék
mindkét oldalukon dúsan molyhosak, fonákukon dúsan mirigyesek is. Levélkéik 2× mirigyesen
fűrészes szélűek. Kocsányaik általában mirigyesek. Csészeleveleik majdnem épek,
csak kevés sallangúak, fonákuk ülőmirigyekkel és rövidnyelű mirigyekkel dúsan fedett.
Szirmaik halványrózsaszínűek. Bibéik lapos, félgömb alakú fejet alkotnak, dúsan szőrösek
vagy molyhosak. Csipkebogyója piros, általában dúsan nyeles mirigyes, gömbölyű. A
17