Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

K A N I T Z I A Kanitzia 18: 195–238., Szombathely, 2011
Journal of Botany
A MURA-VIDÉK TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETEI
(Carici brizoidis-Ulmetum KEVEY 2008)
KEVEY BALÁZS 1, 2 – KOVÁCS J. ATTILA 3
1 Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék,
2 Pécsi Tudományegyetem, Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék,
Pécs-7624, Ifjúság u. 6, keveyb@ttk.pte.hu
3 Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék,
Szombathely-9701, Pf.170, kja@ttmk.nyme.hu
Abstract:
KEVEY B. & KOVÁCS J. A. (2011): Hardwood gallery forests of the floodplains of the Mura
River in Zala, SW. Hungary. – Kanitzia 18: 195–238.
The phytosociological characteristics and syntaxonomy of the hardwood gallery forests occurring along
the Mura River in County Zala, SW Hungary are presented in this paper. Based on the analyses of 50
phytosociological samples, the species composition of these forests differs from that of the oak-ash-elm
gallery forests in the Great Hungarian Plain (Fraxino pannonicae-Ulmetum) and those in the neighboring
southern Transdanubia (Knautio drymeiae-Ulmetum), but exhibits some similarity to the oak-hornbeam
forests occurring along the Mura River (Veronico montanae-Carpinetum). However, the studied stands
are most closely related to, and thus identified with, the association Carici brizoidis-Ulmetum.
Key words: hardwood gallery forests, syntaxonomy, cluster-analysis, landscape protection area
Bevezetés
A Mura-ártér tölgy-kőris-szil ligeteit sokáig alig ismertük. A florisztikai irodalom
adatai alapján (vö. KÁROLYI 1949; KÁROLYI – PÓCS 1957, 1964, 1968, 1969, 1970; KÁROLYI
et al. 1971, 1972, 1974; BALOGH et al. 1975; KOVÁCS J. A. 2005) azonban már lehetett
következtetni e társulás szubmontán jellegére. KEVEY Balázs a síkvidéki tölgy-kőris-szil
ligetek összehasonlító-cönológiai vizsgálatát már régóta végzi (KEVEY 1984, 1986, 1993,
2006a, 2006b, 2007, 2008, 2010; KEVEY – CZIMBER 1984). A Mura-vidék erdeinek tanulmányozását
2006-ban kezdte meg. Ekkor lépett kapcsolatba KOVÁCS J. Attilával, aki korábban
természetvédelmi-botanikai felmérést és vegetációtérképezést végzett a Mura
mentén (vö. KOVÁCS J. A. 1998, 1999a, 1999b, 2001). KEVEY Balázs nagyrészt e tanulmányok
alapján kereste fel a Mura-vidék tölgy-kőris-szil ligeterdeinek maradvány állományait,
majd 2006 és 2010 között 60 cönológiai felvételt készített. Jelen tanulmány
ezen asszociációt mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján Tornyiszentmiklóstól Murakeresztúrig.
Anyag és módszer
Kutatási terület jellemzése
A hazai Mura-ártér a szubmontán bükkös zónába tartozik (vö. BORHIDI 1961), de az alacsony
tengerszint feletti magasság és a viszonylag magas talajvízszint mellett a tájon elsősorban
195