Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

Meggyőzőbb különbségek mutatkoznak a Belső-Somogy homokvidékéről leírt Knautio
drymeiae-Ulmetum kapcsán, ahol a differenciális fajok száma már nagyobb (5. táblázat),
továbbá a sokváltozós elemzések is nagyobb távolságot és egyértelmű csoportosulást mutattak
ki (6-7. és 12-15. ábra). Még ennél is nagyobb mértékű különbségeket kaptunk a
távoli Körös-vidék Fraxino pannonicae-Ulmetum-ával való összehasonlítás során (6-7.
ábra). Ezt mutatják a hagyományos statisztikai számítások (2-3. táblázat; 3-5. ábra),
valamint a sokváltozós eredmények (6-7 és 12-15. ábra) egyaránt.
Összehasonlítottuk a Mura-ártér, valamint a somogyi és baranyai Dráva-sík tölgykőris-szil
ligeteit (Carici brizoidis-Ulmetum) is. E téren a klasszikus elemzések mindhárom
tájon hasonló eredményeket hoztak (2-3. táblázat; 3-5. ábra). A sokváltozós elemzések szerint
ugyan némi csoportosulás megfigyelhető, de a három tájról származó minták elhelyezkedése
sok helyütt keveredést, továbbá a folyók mozgási irányával megegyező folyamatos
átmenetet mutatnak (10-11. ábra).
Valamennyi összehasonlításra szánt anyag sokváltozós kvantitatív elemzése (K%
alapján) eltérő eredményeket is hozott. A klasszifikációs és ordinációs elemzések szerint a
Mura-vidék tölgy-kőris-szil ligetei vagy a Mura-vidék gyertyános-tölgyeseihez (Veronico
montanae-Carpinetum), vagy pedig a somogyi Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeteihez (Carici
brizoidis-Ulmetum) állnak legközelebb, míg a Körös-vidék tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino
pannonicae-Ulmetum) minden ábrán egyértelműen elkülönülnek (12-15. ábra).
Megvitatás
A Mura-ártér olyan síkvidéknek tekinthető, amely az alföldi jellegű Dráva-síknak
(vö. KEVEY 2002) dombvidékek közé ékelődő nyúlványa. Az itt található tölgy-kőris-szil
ligetek szubmontán jellege még az alföldi peremvidékek (Hanság, Szigetköz, Bodrogköz,
Bereg-Szatmári-sík, Nyírség) erdeit is felülmúlja (vö. ZÓLYOMI 1934, 1937; HARGITAI 1938-
1939; SIMON 1957; SOÓ 1943; KEVEY 2006b, 2007). Ezt bizonyítja a Fagetalia fajok magas
aránya (2-3. táblázat; 4-5. ábra). Ebben természetesen szerepet játszik az, hogy a Muraártér
a szubmontán bükkös zónában foglal helyet (vö. BORHIDI 1961).
A Mura-vidék tölgy-kőris-szil ligetei és gyertyános-tölgyesei (Veronico montanae-
Carpinetum) közötti viszonylag nagyfokú hasonlóság két alapvető tényezőre is visszavezethető.
Egyrészt a két társulás ma is több helyen közvetlenül érintkezik (Tornyiszentmiklós
„Mura-erdő”; Kerkaszentkirály „Szentkirályi-erdő”; Szemenyecsörnye „Cserneci-holtág”,
„Cserneci kavicsbánya melletti erdő”; Murakeresztúr „Gyurgyánc”), ezért folyamatos
közöttük az átmenet (6-7. ábra), s a fajok vándorlásának sincs akadálya. Másrészt a tölgykőris-szil
ligetek ma már túlnyomórészt ármentett területen foglalnak helyet, azaz még a
kivételesen magas árhullám esetén sem kerülnek elárasztásra. Ennek következtében aljnövényzetükben
egy – a gyertyános-tölgyesek felé irányuló – szukcesszió vette kezdetét,
így a két társulás fajkészlete a korábbihoz képest hasonlóbbá válhatott. Elsősorban ez az
oka annak, hogy több síkvidéki tájunkon a tölgy-kőris-szil ligetek és a gyertyános-tölgyesek
elkülönítése különös nehézségekbe ütközik. Ennek ellenére a Mura-vidéken végzett
felmérések eredményei szerint a tölgy-kőris-szil ligetekben kevesebb a Fagetalia és több
az Alnion incanae elem, mint a gyertyános-tölgyesekben (2-3. táblázat; 1-2. ábra), amely
a valamivel mélyebb (1-2 m) fekvésű termőhellyel hozható összefüggésbe.
199