Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

GRUBER F. (1954): Rét és legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
HARASZTI E. (1977): Az állat és a legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
! !
HEFTY
GY. A. (1911): A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben. Magyar Nyelvőr 155-169.
IRINYI J. (1839): A’ konyári tó. Atheneum. Tudományok’ és szépművészet’ tára, Pest.
JAKUCS P. (1976): A Hortobágy növényvilága. In: KOVÁCS G., SALAMON F. (szerk.): Hortobágy
a nomád pusztától a Nemzeti Parkig. Natura, Budapest, pp. 38-56.
JAKUCS P. (1981): Magyarország legfontosabb növénytársulásai. In: HORTOBÁGYI T., SIMON
T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest,
pp. 225-266.
KAÁN K. (1927): A Magyar Alföld. Gazdaságpolitikai tanulmány. MTA, Budapest.
KERTÉSZ É. (2006): A szabadkígyósi Kígyósi-puszta növényzete. Békés Megyei Múzeumok
Közleményei 28: 17-40.
KÓSA L. (1979): Földismeret. In: ORTUTAY Gy. (szerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai
Kiadó, Budapest, pp. 219-220.
KOVÁCS A., CSÍZI I., MONORI I. (2005): A karcagi szikes puszták jellemző virágos növényei.
Shekina Grafika Bt., Karcag.
KOVÁCS G. (1988): A Hortobágy madárvilágának ökofaunisztikai vizsgálata (1971-1986).
In:TÓTH A. (szerk.): Tudományos Kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban.
1976-1985., Budapest, pp. 113-208.
KOVÁCS G., VÉGVÁRI ZS. (2011): A Hortobágy faunája. Madarak. Kézirat, HNP, Debrecen.
LENDVAI G. (2011): Ürömpusztai növényzet a Mezőföld szakadó partjain. Kézirat, Sárbogárd.
MAGYAR P. (1928): Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz.
Erd. Kísérl. 30: 26-63.
MAGYAR P. (1933): A homokfásítás és növényszociológiai alapjai. Erd. Kísérl. 35: 139-227.
MAGYAR P. (1926): A szikesfásítás kérdéséhez. Erdészeti Lapok 65: 220-227.
MENYHÁRTH L. (1887): Kalocsa vidékének növényzete. Hunyadi Nyomda, Budapest.
MOESZ G. (1926/1940): A Kiskunság és a Jászság szikes területeinek növényzete. Acta
Geobot. Hung. 3: 100–115.
MOLNÁR A. (1994): Vegetációtérképezés a Borsodi-Mezőség déli részén. Kézirat, HNPI,
Debrecen.
MOLNÁR A. (1998): Az Angyalházi-puszta NBmR kvadrátjának élőhelytérképe. Kézirat,
HNPI, Debrecen.
MOLNÁR A. (2007): A szöveges részek. In: Lesku B., Molnár A. (2007): A Hortobágy növényritkaságai.
Daru füzetek, HNPI, Debrecen.
MOLNÁR ZS. (1996): A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a középkortól
napjainkig. Natura Bekesiensis 2: 65-97.
MOLNÁR ZS. (2003): Tájtörténeti adatok a hazai szikesek növényzetének ismeretéhez. In:
TÓTH A. (szerk.): Ohattól Farkas-szigetig, Budapest-Kisújszállás, pp. 71-95.
MOLNÁR ZS. (2007): Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Doktori Értekezés. Pécsi
Tudományegyetem, Botanika Doktori Iskola, Pécs.
MOLNÁR ZS. (2011): A hortobágyi pásztorok növényzetismerete. Botanikai Közlemények
(nyomdában)
49