Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

More documents

Recommendations

Info

avut ca profesor pe Paul Pteancu, cel mai bun asistent al Profesorului Borza. Lucrarea se încheie cu o bibliografie şi webografie de peste 930 numere. Deoarece lucrarea este destul de mare, a fost împărţită în 2 părţi, datele bibliografice principale vor fi în prima parte. Pentru partea a doua vom lista restul taxonilor, de asemenea, adăugiri şi corectări survenite între timp, ca şi bibliografia aferentă. Este posibil să avem şi scăpări, inerente din păcate, pentru care ne cerem scuze. 194
K A N I T Z I A Kanitzia 18: 195–238., Szombathely, 2011 Journal of Botany A MURA-VIDÉK TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETEI (Carici brizoidis-Ulmetum KEVEY 2008) KEVEY BALÁZS 1, 2 – KOVÁCS J. ATTILA 3 1 Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, 2 Pécsi Tudományegyetem, Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék, Pécs-7624, Ifjúság u. 6, keveyb@ttk.pte.hu 3 Nyugat-magyarországi Egyetem, Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, Szombathely-9701, Pf.170, kja@ttmk.nyme.hu Abstract: KEVEY B. & KOVÁCS J. A. (2011): Hardwood gallery forests of the floodplains of the Mura River in Zala, SW. Hungary. – Kanitzia 18: 195–238. The phytosociological characteristics and syntaxonomy of the hardwood gallery forests occurring along the Mura River in County Zala, SW Hungary are presented in this paper. Based on the analyses of 50 phytosociological samples, the species composition of these forests differs from that of the oak-ash-elm gallery forests in the Great Hungarian Plain (Fraxino pannonicae-Ulmetum) and those in the neighboring southern Transdanubia (Knautio drymeiae-Ulmetum), but exhibits some similarity to the oak-hornbeam forests occurring along the Mura River (Veronico montanae-Carpinetum). However, the studied stands are most closely related to, and thus identified with, the association Carici brizoidis-Ulmetum. Key words: hardwood gallery forests, syntaxonomy, cluster-analysis, landscape protection area Bevezetés A Mura-ártér tölgy-kőris-szil ligeteit sokáig alig ismertük. A florisztikai irodalom adatai alapján (vö. KÁROLYI 1949; KÁROLYI – PÓCS 1957, 1964, 1968, 1969, 1970; KÁROLYI et al. 1971, 1972, 1974; BALOGH et al. 1975; KOVÁCS J. A. 2005) azonban már lehetett következtetni e társulás szubmontán jellegére. KEVEY Balázs a síkvidéki tölgy-kőris-szil ligetek összehasonlító-cönológiai vizsgálatát már régóta végzi (KEVEY 1984, 1986, 1993, 2006a, 2006b, 2007, 2008, 2010; KEVEY – CZIMBER 1984). A Mura-vidék erdeinek tanulmányozását 2006-ban kezdte meg. Ekkor lépett kapcsolatba KOVÁCS J. Attilával, aki korábban természetvédelmi-botanikai felmérést és vegetációtérképezést végzett a Mura mentén (vö. KOVÁCS J. A. 1998, 1999a, 1999b, 2001). KEVEY Balázs nagyrészt e tanulmányok alapján kereste fel a Mura-vidék tölgy-kőris-szil ligeterdeinek maradvány állományait, majd 2006 és 2010 között 60 cönológiai felvételt készített. Jelen tanulmány ezen asszociációt mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján Tornyiszentmiklóstól Murakeresztúrig. Anyag és módszer Kutatási terület jellemzése A hazai Mura-ártér a szubmontán bükkös zónába tartozik (vö. BORHIDI 1961), de az alacsony tengerszint feletti magasság és a viszonylag magas talajvízszint mellett a tájon elsősorban 195
Page 1 and 2:
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVAR
Page 3 and 4:
K A N I T Z I A Kanitzia 18: 3-4 Sz
Page 5 and 6:
In memoriam PRISZTER SZANISZLÓ PRI
Page 7 and 8:
K A N I T Z I A Kanitzia 18: 7-12.,
Page 9 and 10:
M., Priszter Sz., Csapody I., Szodf
Page 11 and 12:
Osztálya által elindított „Mag
Page 13 and 14:
K A N I T Z I A Kanitzia 18:13-28.,
Page 15 and 16:
Rosa mollis SMITH, Engl. Bot., ed.1
Page 17 and 18:
losis, fructibus globosis, 1-1,5 la
Page 19 and 20:
1. ábra. Rosa velebitica (BORBÁS
Page 21 and 22:
„Alpok” (ROTHMALER 1967: „Kor
Page 23 and 24:
7. ábra 8. ábra. 7. és 8. ábra.
Page 25 and 26:
„Prés de Dombresson” (№ 1735
Page 27 and 28:
GULC KRAJŠEK S., TRČAK B. (2001):
Page 29 and 30:
KAN I T Z I A Kanitzia 18:29-52., S
Page 31 and 32:
egy részét képezi a szíkesekkel
Page 33 and 34:
VÉGVÁRI 2011, Nekünk ez a puszta
Page 35 and 36:
vonatkozik. Gyakran egyszerűen pad
Page 37 and 38:
mézpázsitos, csetkákás, de kül
Page 39 and 40:
telműen a szikes mocsárba tartozi
Page 41 and 42:
jezések kombinálásával jöttek
Page 43 and 44:
szakadozott gyep (SZABÓ 1965) szik
Page 45 and 46:
A szíkfok jelentésszűkülése A
Page 47 and 48:
A következőket példákat, mint k
Page 49 and 50:
GRUBER F. (1954): Rét és legelő.
Page 51 and 52:
SZABÓ J. (1861): Békés és Csan
Page 53 and 54:
K A N I T Z I A Kanitzia 18: 53- 58
Page 55 and 56:
in the Romanian part of Dobrudja (R
Page 57 and 58:
KANITZ Á. (1879-1881): Plantas Rom
Page 59 and 60:
K A N I T Z I A Kanitzia 18: 59-88.
Page 61 and 62:
posals, the population-stands from
Page 63 and 64:
extreme ecological conditions refle
Page 65 and 66:
Fig. 1. Vegetation aspect with the
Page 67:
at the NE part of the village, situ
Page 70 and 71:
warming up-drying up processes, ind
Page 72 and 73:
liance, keeping various steppic ele
Page 74 and 75:
AKMAN Y., QUEZEL P., AYDOGDU M., KE
Page 76 and 77:
MAGYARI E., CHAPMAN J., PASSMORE D.
Page 78 and 79:
(SOÓ 1945); Laposdülő (Groapa R
Page 80 and 81:
Number of relevé 1 2 3 4 5 6 7* 8
Page 82 and 83:
Table 2. Bothriochloetum ischaemi N
Page 84 and 85:
Number of relevé 1 2 3 4 5 6 7 K E
Page 86 and 87:
Number of relevé 1 2 3 4 5 6 7 K F
Page 89 and 90:
K A N I T Z I A Kanitzia 18: 89-194
Page 91 and 92:
the “Romanian Botanical and Mycol
Page 93 and 94:
11. Agrostis albida Trin. (A. stolo
Page 95 and 96:
m, 19 VI 2005, G. Negrean (N 6125)
Page 97 and 98:
270). Transilvania, Banat, Moldavia
Page 99 and 100:
as new for Romania: IL: prope Urzic
Page 101 and 102:
REAN & DIHORU 2009: 112). Cheia S,
Page 103 and 104:
COV 1988: 10). Mangalia, above the
Page 105 and 106:
107. Chenopodium suecicum J. Murray
Page 107 and 108:
(MATHEW 1983). CS: Mehadia, Kovaz,
Page 109 and 110:
orreri (Newman) Newman ex Oberholze
Page 111 and 112:
Siriu: Poarta Vântului, alt. 1450-
Page 113 and 114:
Engelm. et var. dentata, VII-X, sin
Page 115 and 116:
167. Fraxinus angustifolia Vahl sub
Page 117 and 118:
sószopor/ et Hurezul-Mare /Nántü
Page 119 and 120:
Costea [BUAG] (CIOCÂRLAN & COSTEA
Page 121 and 122:
as well on ruderal places around ra
Page 123 and 124:
210. Hypecoum ponticum Velen. /PAP/
Page 125 and 126:
IV. (1772) 28. - Kerczesora legelő
Page 127 and 128:
România. Chorology: DIHORU & NEGRE
Page 129 and 130:
Buia & al., sub Statice gmelinii, j
Page 131 and 132:
& VÁCZY 1976: 442). TL: Culmea Pri
Page 133 and 134:
Fântâniţa (ZAHARIADI 1965: 150 a
Page 135 and 136:
ing its biology, chorology and taxo
Page 137 and 138:
soil, found between Sulina and Pesc
Page 139 and 140:
Muntele Piatra Craiului (Fuss apud
Page 141 and 142:
utpote Teritza raro, Aug., Baumgart
Page 143 and 144: JOREAN et al. 1959: Tab. 5). AB: Va
Page 145 and 146: Sfiştofca, Sulina, Caraorman, Sfâ
Page 147 and 148: str. is present (Franz Speta, com p
Page 149 and 150: appear in last work of Ciocârlan (
Page 151 and 152: Limited factors: Albugo candida (Pe
Page 153 and 154: Periprava, ad ripam lacum Razim, Sf
Page 155 and 156: [HGN]. Cartier Grozăveşti, in loc
Page 157 and 158: ŞTEFAN 1992: 137). “This species
Page 159 and 160: 11 V 2008, G. Negrean [HGN; CL 6606
Page 161 and 162: 15. ANČHEV M. & POLATSCHEK A. (200
Page 163 and 164: 62.BORZA Al., GERGELY I. & RAŢIU O
Page 165 and 166: Veg. 45(1): 21-25. 109. CIOCÂRLAN
Page 167 and 168: 157. CONSTANTINESCU O. & NEGREAN G.
Page 169 and 170: 1997): 93-94. 205. DIHORU G. (2000)
Page 171 and 172: Bul. Agric., 1926, 7, Ser. II, vol.
Page 173 and 174: 293. GREUTERW. (1966): Espèce méc
Page 175 and 176: ideae). Helsinki. 340. JALAS J. & S
Page 177 and 178: 389. LUKÁCS B. A. SRAMKÓ G. & MOL
Page 179 and 180: 433. MORARIU I., collab. cum NYÁR
Page 181 and 182: 481. NYÁRÁDY E. I. (1939): Adnota
Page 183 and 184: Opera Bot. 35: 1-188. 528. PERSSON
Page 185 and 186: 573. PUŞCARU-SOROCEANU Evdochia (c
Page 187 and 188: 621. SĂLĂGEANU G., BAVARU A. & FA
Page 189 and 190: 667. SÎRBU C. & OPREA A. (2008): N
Page 191 and 192: 715. ŢOPA E. (1963): Sugestii noi
Page 193: (red. tomi) Flora României (Flora
Page 197 and 198: A cserjeszint szintén változóan
Page 199 and 200: Meggyőzőbb különbségek mutatko
Page 201 and 202: Az eredményeknél láttuk, hogy a
Page 203 and 204: tatarico-Quercion, Ar: Artemisietea
Page 205 and 206: KEVEY B. (2006b): A Somogyi-Dráva-
Page 207 and 208: 2. ábra. Karakterfajok csoporttöm
Page 209 and 210: 6. ábra: Néhány tölgy-kőris-sz
Page 211 and 212: 8. ábra. A tornyiszentmiklósi „
Page 213 and 214: 0,34 0,32 0,3 0,28 0,26 0,24 0,22 0
Page 215 and 216: 12. ábra. Néhány tölgy-kőris-s
Page 217 and 218: 15. ábra. Néhány tölgy-kőris-s
Page 219 and 220: 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Page 221 and 222: 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Page 223 and 224: 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Page 225 and 226: 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Page 227 and 228: 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Page 229 and 230: Felvételi adatok 1/12. táblázat
Page 231 and 232: 2. táblázat. Karakterfajok csopor
Page 233 and 234: 3. táblázat. Karakterfajok csopor
Page 235 and 236: 4. táblázat. A Mura-vidék tölgy
Page 237 and 238: 6. táblázat. A Mura-vidék és a
Page 239: KORREKCIÓ A Kanitzia 17. kötetéb
Page 242 and 243: technicus”-ok elsajátítása né
Page 244 and 245:
sul a tanári szigorral és érték
Page 246 and 247:
The topic of the EMAPi was focused
Page 248:
BALOGH L, BOTTA-DUKÁT Z. (2011b):
show all

Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?