Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KAN I T Z I A <strong>Kanitzia</strong> 18:29–52., Szombathely, 2011<br />
Journal of Botany<br />
A HAZAI (ELSŐSORBAN A TISZÁNTÚLI SZOLONYEC) SZÍKES<br />
NÖVÉNYZET MAGYAR NYELVŰ TUDOMÁNYOS SZAKSZÓKINCSÉNEK<br />
VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVSZÁZADBAN<br />
MOLNÁR ZSOLT<br />
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete,<br />
H-2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.; e-mail: molnar@botanika.hu<br />
Abstract<br />
Molnár Zs. (2011): Development of Hungarian scientific botanical terms used to describe<br />
solonetz steppe vegetation in the last 150 years – <strong>Kanitzia</strong> 18: 29–52.<br />
In order to understand the development and origin of the Hungarian salt steppe vegetation scientific<br />
terminology (4897 expressions from 84 scientific papers published between 1839 and 2011) were<br />
analysed. 28 educated people working in the Hortobágy steppe were also interviewed to learn their<br />
understanding of the terms.<br />
Terminology changed much in the last 150 years, became more and more diverse. Those terms that<br />
were first used in the 19th century (and survived till the present) are mostly folk terms, those used<br />
since the first half of the 20th century are mostly new combinations of folk terms. Later expressions<br />
are of scientific origin. In our paper most terms are analysed in detail (narrowing of meaning, polysemia,<br />
shortening of expressions, diversity of expressions).<br />
Key words: scientific and folk terminology, Pannonian salt steppes, origin of expressions<br />
Bevezető<br />
A szolonyec szíkesek magyar nyelvű tudományos terminológiájának feldolgozásával<br />
a célom az volt, hogy feltárjam, milyen kifejezésekkel jellemzik egy adott tájtípus<br />
növényzetét a magyar kutatók saját anyanyelvükön. Modelltájnak azért a szolonyec szíkeseket<br />
választottam, mert e tájra rendelkezésre áll a tájban ma élő pásztorok ugyanezekre a<br />
jelenségekre vonatkozó szókincse (MOLNÁR ZS. és HOFFMANN 2011, MOLNÁR ZS. 2011),<br />
így a két nevezéktan a későbbiekben párhuzamba állítható, egymáshoz hasonlítható. A<br />
történetiség fontossága miatt nemcsak a mai terminológiát vizsgáltam, hanem annak változását<br />
is a 19. század közepétől napjainkig. Fontos megjegyezni, hogy maga a táj, annak<br />
talaja és természetes növényzete ebben az időszakban viszonylag keveset változott, így ez<br />
a terminológia változására nem hathatott (lásd MOLNÁR ZS. 1996, SÜMEGI et al. 2000, MOL-<br />
NÁR ZS. 2003, 2007). Az írásos művekben rögzült szakkifejezések értékelését szóbeli<br />
adatgyűjtéssel egészítettem ki, mert a szóbeliségben használt, ott terjedő szakkifejezéseket<br />
is be kívántam vonni az értékelésbe.<br />
Módszer<br />
Összesen 84 db, 1839 és 2011 között publikált (kis részben kéziratban maradt)<br />
tanulmányt dolgoztunk fel. Minden tanulmányból kigyűjtöttük az összes olyan kifejezést,<br />
szakszót, ami a szíkes pusztára vonatkozik, vagy pedig annak növényzeti és talajtípusait,<br />
29