26.06.2013 Views

Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

KAN I T Z I A <strong>Kanitzia</strong> 18:29–52., Szombathely, 2011<br />

Journal of Botany<br />

A HAZAI (ELSŐSORBAN A TISZÁNTÚLI SZOLONYEC) SZÍKES<br />

NÖVÉNYZET MAGYAR NYELVŰ TUDOMÁNYOS SZAKSZÓKINCSÉNEK<br />

VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVSZÁZADBAN<br />

MOLNÁR ZSOLT<br />

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete,<br />

H-2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.; e-mail: molnar@botanika.hu<br />

Abstract<br />

Molnár Zs. (2011): Development of Hungarian scientific botanical terms used to describe<br />

solonetz steppe vegetation in the last 150 years – <strong>Kanitzia</strong> 18: 29–52.<br />

In order to understand the development and origin of the Hungarian salt steppe vegetation scientific<br />

terminology (4897 expressions from 84 scientific papers published between 1839 and 2011) were<br />

analysed. 28 educated people working in the Hortobágy steppe were also interviewed to learn their<br />

understanding of the terms.<br />

Terminology changed much in the last 150 years, became more and more diverse. Those terms that<br />

were first used in the 19th century (and survived till the present) are mostly folk terms, those used<br />

since the first half of the 20th century are mostly new combinations of folk terms. Later expressions<br />

are of scientific origin. In our paper most terms are analysed in detail (narrowing of meaning, polysemia,<br />

shortening of expressions, diversity of expressions).<br />

Key words: scientific and folk terminology, Pannonian salt steppes, origin of expressions<br />

Bevezető<br />

A szolonyec szíkesek magyar nyelvű tudományos terminológiájának feldolgozásával<br />

a célom az volt, hogy feltárjam, milyen kifejezésekkel jellemzik egy adott tájtípus<br />

növényzetét a magyar kutatók saját anyanyelvükön. Modelltájnak azért a szolonyec szíkeseket<br />

választottam, mert e tájra rendelkezésre áll a tájban ma élő pásztorok ugyanezekre a<br />

jelenségekre vonatkozó szókincse (MOLNÁR ZS. és HOFFMANN 2011, MOLNÁR ZS. 2011),<br />

így a két nevezéktan a későbbiekben párhuzamba állítható, egymáshoz hasonlítható. A<br />

történetiség fontossága miatt nemcsak a mai terminológiát vizsgáltam, hanem annak változását<br />

is a 19. század közepétől napjainkig. Fontos megjegyezni, hogy maga a táj, annak<br />

talaja és természetes növényzete ebben az időszakban viszonylag keveset változott, így ez<br />

a terminológia változására nem hathatott (lásd MOLNÁR ZS. 1996, SÜMEGI et al. 2000, MOL-<br />

NÁR ZS. 2003, 2007). Az írásos művekben rögzült szakkifejezések értékelését szóbeli<br />

adatgyűjtéssel egészítettem ki, mert a szóbeliségben használt, ott terjedő szakkifejezéseket<br />

is be kívántam vonni az értékelésbe.<br />

Módszer<br />

Összesen 84 db, 1839 és 2011 között publikált (kis részben kéziratban maradt)<br />

tanulmányt dolgoztunk fel. Minden tanulmányból kigyűjtöttük az összes olyan kifejezést,<br />

szakszót, ami a szíkes pusztára vonatkozik, vagy pedig annak növényzeti és talajtípusait,<br />

29

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!