Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

K A N I T Z I A Kanitzia 18: 7–12., Szombathely, 2011
Journal of Botany
TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁZAD A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN
MEGEMLÉKEZÉS PRISZTER SZANISZLÓRÓL
ISÉPY ISTVÁN
ELTE Füvészkert, 1083-Budapest, Illés u.25, isepy@yahoo.com
Abstract
Isépy I. (2011): More than half century in duty of science. Remembering to the botanist
Szaniszló Priszter (1917-2011). – Kanitzia 18: 7–12.
The work presents a short biography and scientific activity of Dr. Szaniszló Priszter (1917-2011) one
of the illustrious researcher of the Pannonian flora, former director of the Botanical Garden of the
Lóránd Eötvös University in Budapest. Szaniszló Priszter is considered as a promoter and organizer
of the researches in the domain of the adventive flora, weeds and invasive plants, author of valuable
manuals for students, monographies and dictionaries in botany and botanical linguistics, editor of
journals and handbooks in botany, nature conservation and history of science. During his relatively
long scientific activity (more than half century) he educated, introduced and helped several young
generation to practice various domains of general botany, the „scientia amabilis” in Hungary. The
present commemorative article express their honour and gratitude also.
Key words: Szaniszló Priszter, biography, taxonomy, nature protection, history of botany
Súlyos veszteség érte a magyar botanikát, a botanikusok népes táborát. Fájdalommal
vettük tudomásul a hírt: életének 94. évében, 2011. január 13-án elhunyt Dr. Priszter Szaniszló,
a biológiai tudományok doktora, az ELTE Füvészkertjének egykori igazgatója.
Csaknem évszázados életútja Temesváron indult 1917-ben. Budapesten érettségizett,
majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen lett joghallgató. Mint diák, a római és büntetőjog
mellett felüdülésképpen gyakran látogatta a növénytan különböző szakterületeinek előadásait.
1940-ben szerzett jogi diplomát. Sejthető volt azonban, hogy ez a pálya számára
rövid életű lesz. 1938-tól már a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának
tagja. A II. világháború idején, a frontot járva, hadifelszerelései között jut hely Jávorka
Magyar Flórájá-nak is. S hogy ennek gyakori használatára sor kerülhetett, azt első – Erdélyhez,
Kolozsvárhoz kötődő tudományos közleményei tanúsítják (1942: Florisztikai adatok
– Borbásia Nova 8:1-3; 1944: Adatok a Déli-Hargita flórájához. - Scripta Bot. Mus.
Trassilv. Kolozsvár 3: 91-99; 1947: A Szamospart hordaléknövényzete Gyalu és Apahida
között – Acta Geobot. Hung., Debrecen 6: 83-93).
Később, a háború dúlta Budán, lakása közelében, a Vérmezőn kínálkozott számára
lehetőség a bombatölcsérek, épületromhalmazok „ruderáliáinak” a tanulmányozására. Rövidesen
bejárta az egész törmelék borította fővárost, felkutatva annak gyomflóráját. E
tevékenységéből hamarosan megszületett az Amaranthus monográfia, s egy életre szóló
elkötelezettsége az adventív és őshonos gyomnövények kutatása iránt. E témában megjelent
fontosabb publikációi: 1944: Adventív és szubspontán növények Budapestről. - Bot.
7