Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

technicus”-ok elsajátítása nélkülözhetetlen. Fellapozva a szótár oldalait igen előnyösnek
találjuk, hogy gyakran a szakszavakat és a fontosabb növényneveket etimológiai elemzés
is követi, továbbá hogy az egyes szócikkek jobb megértését segítik a szerző saját készítésű
rajzai. Az igényes kivitelezésű, de egyszerű vonalas szemléltetések fellazítják a szótári
monotóniát, olvasmányosabbá, vonzóbbá teszik a szöveges részeket. Az idegen eredetű
(latin, görög) szakkifejezések magyar nyelvű megjelentetése terén viszont a szerző úgymond
szabadelvű, e téren a szótár szándékosan nem egységes, hisz egyes részterületeken
az eredeti, másokon a hangzás szerinti (fonetikus) írást részesítik előnyben. A szerző
meggyőződése, hogy a szakszavak gyarapodásával szaporodhatnak a nevezéktani viták,
de ezek gerjeszthetik az írásmód evolucióját, a fogalom elmélyítését sőt magát a tudományos
kutatást is. Mivel a szócikkek többsége a latinból átvett, vagy újabban a latin
alapozású angolból eredeztető, a szerző külön kis magyarázó fejezetet szentel e témának
„Latin kiejtési és helyesírási szabályok rövid összefoglalása” címen. Fontos lehet még a
szótár használóinak, a kötet végén található kis táblázat: „Biológiai vizsgálatok mérettartománya”
címmel.
A vázolt bemutatáson túl, mit is tekintünk a kötet sajátosságának, érdekességének,
mire vonatkoztathatók kiegészítő megjegyzések? Összevetve a kötetet minden hasonló
hazai megjelentetéssel a következőket ajánlatos kiemelnünk: architektúra-modellek,
virágzatok tipológiája, gombák, taxonómia, latin-magyar nevezéktan, a növényanatómia
neves magyar kutatói.
A kötet egyik figyelemre méltó sajátosságának tekintjük az ún. architektúra-modellek
szerepeltetését. A trópusi fák 24 elágazási típusaival, a törzs és az oldalágak
növekedésével, a hajtáscsúcs, a fő és oldalágak monopodiális vagy sympodiális, plagiotrop
vagy ortotrop helyzetével számos kutató foglalkozott, így a nevüket is viselő modellek (pl.
Attims-, Aubreville-, Chamberlain-, Champagnat-, Cook-, Fagerlind-, Holttum-, Koriba-,
McClure-, Mangenot-, Massart-, Nozeran-, Petit-, Rauh-, Scarrone-, Schoute-, Stone-, Tomlinson-,
Troll- és mások) messzímenően hasznosithatók az összehasonlító morfológia
területén, különösen a gyakorlati kertészetben, disznövénytermesztésben, dendrológiában,
az anyanyelvi és idegen nyelvű botanika-oktatásban.
A növényi elágazási típusokhoz kapcsolódóan, a kötet szócikkei tartalmazzák a
Troll-Weberling féle virágzatok tipológiájának modern rendszerét, melynek magyar nyelven
való bevezetésében különösen Almády László szerzett érdemeket. A zárvatermők
virágzatának evoluciós szemlélete a virágzatokat a növényi hajtásrendszerek részének tárgyalja
és a morfológiai bélyegeket összekapcsolja az evoluciós folyamatokkal (monotelikus-,
politelikus virágzatok, társvirágzatok, parakládiumok stb.). E tekintetben
üdvözölendő, hogy a szótár (a többtengelyű elágazásrendszert tartalmazó) összetett virágzatok
terminológiájának aktualitására fekteti a hangsúlyt (pl. buga/panicula, összetett fürt/dibotryum,
füzérkés fürt/botryodium) bár nem következetes, mert maradtak ki még szócikkek
a pázsitfüvek gyakori virágzataiból (pl. füzérkés buga/paniculodium, füzérkés tirzusz/thyrsodium).
Az utóbbi évtizedek intenzív kutatásai a virágzatok típológiájának elméleti alapjait
kiterjesztették számos további növénycsaládra és nemzetségre (vö. Flora, Plant Sytematics
and Evolution, Beitr. Biol. Pflanzen stb. folyóiratok cikkeit), így reménykedni lehet, hogy
24