26.06.2013 Views

Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

K A N I T Z I A <strong>Kanitzia</strong> 18: 239–242., Szombathely, 2011<br />

Journal of Botany<br />

RECENZIÓ<br />

DARÓK JUDIT (2011): Növényanatómiai-botanikai terminológiai szótár.<br />

Akadémiai Kiadó, Budapest, 432 oldal.<br />

A tudományos megismerés és kutatómunka egyik fontos előfeltétele a tudományági<br />

fogalmak, szakkifejezések, a „terminológia”, egységesen a tudományági szaknyelv<br />

elsajátítása és annak megfelelő, helyes használata. Azonban a fogalmak és<br />

szakkifejezések értelmezései az idők során megváltozhatnak, egyesek elavulttá, meghaladottá<br />

válnak, mások pontosításra szorulnak, az új felfedezések során új szakkifejezések<br />

elfogadása válik szükségessé. Így kapcsolódik össze a tudományos terminológia a tudományág<br />

dinamikájával. A biológiában és ezen belül a botanika területén a tudományos<br />

terminológiák aktuális (napirendi) megismerését főleg a többszerzős lexikonok és a biológiai-botanikai<br />

értelmező szótárak próbálják biztosítani. Ilyenek a nemzetközi szakirodalomban<br />

rendszeres időközönként jelennek meg, így az angol nyelvterületen nagyon népszerűek<br />

pl. Penguin Books kötetek: „The Penguin Dictionary of Biology” vagy a „The Penguin<br />

Dictionary of Botany” stb.<br />

Nálunk a botanikai szakkifejezések forrásai sokáig csak az egyetemi kurzusok,<br />

szemináriumok és gyakorlatok voltak, a lexikonok és terminológiai szótárak ritka megjelenésük<br />

révén (pl. Biológiai lexikon 1-4,1975), nehezebben tudták követni a botanika-tudomány,<br />

a növénybiológia fejlődését. Mi több, a hajtásos növényekre vonatkozóan közel<br />

fél évszázada jelent meg az utolsó kézikönyv, Priszter Szaniszló és Csapody Vera által: „A<br />

növényszervtan terminológiája. Háromnyelvű szakszótár” (1963). Az akkor korszerű és<br />

bizonyos módosításokkal még ma is használatos alapmunka viszont csak a növények külső<br />

alaktani kifejezéseire, a szervtani nevezéktanra, az ún. növénymorfológiára vonatkozó<br />

részeket tartalmazza, közel 1500 címszóban (társnevekkel kb. 2000 címszó).<br />

A most megjelent hiánypótló kötettel a magyar botanika régi adósságát törleszti.<br />

A kötet szerzője Darók Judit, a Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani és Geobotanikai<br />

Tanszékének docense, a Biológia Doktori Iskola oktatója, több évtizedes<br />

felsőoktatási és kutatási tapasztalattal (levél szövettan) rendelkezik, a szócikkek szaklektorai<br />

pedig az egyes tudományágak neves hazai képviselői, mindezek összessége garanciát<br />

jelentenek a szótár használóinak, főleg az egyetemi hallgatók, doktoranduszok, kutatók,<br />

tanárok, gyógyszerészek számára. Bár a munka címében a „Növényanatómiai-botanikai”<br />

megjelölési súlypont szerepel, a szócikkek tartalma a növényanatómiánál jóval szélesebb<br />

skálát ölel fel: citológia, hisztológia, embriológia, fiziológia, morfológia, taxonómia, filogenetika,<br />

palinológia, mikológia stb. Így viszont a korábbi kiadványhoz képest az új szótár<br />

terjedelmében is kibővülve, a betűrendben szereplő 7000 szócikkével az egész növénybiológia<br />

műveléséhez járul hozzá. A botanikai alapozó terminológiák sokaságát továbbra is a<br />

növényszervtani és növényanatómiai szócikkek dominálják, hisz a növénytan (botanika)<br />

tudományának az elsajátításához az alapszintű fogalmak, szakkifejezések, az ún. „terminus<br />

2

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!