Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
K A N I T Z I A <strong>Kanitzia</strong> 18: 239–242., Szombathely, 2011<br />
Journal of Botany<br />
RECENZIÓ<br />
DARÓK JUDIT (2011): Növényanatómiai-botanikai terminológiai szótár.<br />
Akadémiai Kiadó, Budapest, 432 oldal.<br />
A tudományos megismerés és kutatómunka egyik fontos előfeltétele a tudományági<br />
fogalmak, szakkifejezések, a „terminológia”, egységesen a tudományági szaknyelv<br />
elsajátítása és annak megfelelő, helyes használata. Azonban a fogalmak és<br />
szakkifejezések értelmezései az idők során megváltozhatnak, egyesek elavulttá, meghaladottá<br />
válnak, mások pontosításra szorulnak, az új felfedezések során új szakkifejezések<br />
elfogadása válik szükségessé. Így kapcsolódik össze a tudományos terminológia a tudományág<br />
dinamikájával. A biológiában és ezen belül a botanika területén a tudományos<br />
terminológiák aktuális (napirendi) megismerését főleg a többszerzős lexikonok és a biológiai-botanikai<br />
értelmező szótárak próbálják biztosítani. Ilyenek a nemzetközi szakirodalomban<br />
rendszeres időközönként jelennek meg, így az angol nyelvterületen nagyon népszerűek<br />
pl. Penguin Books kötetek: „The Penguin Dictionary of Biology” vagy a „The Penguin<br />
Dictionary of Botany” stb.<br />
Nálunk a botanikai szakkifejezések forrásai sokáig csak az egyetemi kurzusok,<br />
szemináriumok és gyakorlatok voltak, a lexikonok és terminológiai szótárak ritka megjelenésük<br />
révén (pl. Biológiai lexikon 1-4,1975), nehezebben tudták követni a botanika-tudomány,<br />
a növénybiológia fejlődését. Mi több, a hajtásos növényekre vonatkozóan közel<br />
fél évszázada jelent meg az utolsó kézikönyv, Priszter Szaniszló és Csapody Vera által: „A<br />
növényszervtan terminológiája. Háromnyelvű szakszótár” (1963). Az akkor korszerű és<br />
bizonyos módosításokkal még ma is használatos alapmunka viszont csak a növények külső<br />
alaktani kifejezéseire, a szervtani nevezéktanra, az ún. növénymorfológiára vonatkozó<br />
részeket tartalmazza, közel 1500 címszóban (társnevekkel kb. 2000 címszó).<br />
A most megjelent hiánypótló kötettel a magyar botanika régi adósságát törleszti.<br />
A kötet szerzője Darók Judit, a Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani és Geobotanikai<br />
Tanszékének docense, a Biológia Doktori Iskola oktatója, több évtizedes<br />
felsőoktatási és kutatási tapasztalattal (levél szövettan) rendelkezik, a szócikkek szaklektorai<br />
pedig az egyes tudományágak neves hazai képviselői, mindezek összessége garanciát<br />
jelentenek a szótár használóinak, főleg az egyetemi hallgatók, doktoranduszok, kutatók,<br />
tanárok, gyógyszerészek számára. Bár a munka címében a „Növényanatómiai-botanikai”<br />
megjelölési súlypont szerepel, a szócikkek tartalma a növényanatómiánál jóval szélesebb<br />
skálát ölel fel: citológia, hisztológia, embriológia, fiziológia, morfológia, taxonómia, filogenetika,<br />
palinológia, mikológia stb. Így viszont a korábbi kiadványhoz képest az új szótár<br />
terjedelmében is kibővülve, a betűrendben szereplő 7000 szócikkével az egész növénybiológia<br />
műveléséhez járul hozzá. A botanikai alapozó terminológiák sokaságát továbbra is a<br />
növényszervtani és növényanatómiai szócikkek dominálják, hisz a növénytan (botanika)<br />
tudományának az elsajátításához az alapszintű fogalmak, szakkifejezések, az ún. „terminus<br />
2