Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

M., Priszter Sz., Csapody I., Szodfridt I.: Védelmet kívánó növényfajaink és növénytársulásaink.
1977. MTA Biol. Oszt. Közlem. 20. p. 161-194). Ebben az időben Magyarországon
még csupán egyetlen növényfaj – az erdélyi hérics (Adonis volgensis Steven in DC.,
mai néven A. hybrida G. Wolf ex Simonk.) élvezett védettséget.
Priszter Szaniszló társszerzőkkel írott munkái mintegy 400 hazai növény védetté
nyilvánítását javasolták, közülük 40 faj megóvására azonnali intézkedést vártak. Az abban
felsorolt fajok szolgáltak alapul ahhoz a húsz évvel később (!), 1996-ban megszületett természetvédelmi
törvény által jóváhagyott listához, mely 310 védett és 30 fokozottan védett
növényfajt vett nyilvántartásba.
A magyar szaknyelv ápolója, művelője, szótárszerkesztő
A botanika magyar szaknyelvének ápolása, tökéletesítése érdekében kiemelendő,
hogy türelmes didaktikai munkával összeállította „A növényszervtan terminológiája.
Háromnyelvű szakszótár” című munkát [Keszthelyi Mezőgazd. Akad. Kiadványai 7. 1961;
Mezőgazda-sági Kiadó, Budapest 1963], mely a Csapody Vera készítette illusztrációkkal
kiegészülve, több évtizeden keresztül a hazai morfológiai és szisztematikai tanulmányok
nélkülözhe-tetlen segédkönyvévé vált. A kötetben közel 1500 szakkifejezés szerepel (magyar,
német és latin nyelven), melyek megértését nagyban elősegítik azok rövid diagnosztikus
magya-rázatai és Csapody Vera 17 táblán összegzett közel 500 rajza.
Hosszú évek gyűjtőmunkájaként állította össze ugyancsak Csapody Verával
közösen a „Magyar növénynevek szótára” c. kötetet (1966), mely a hivatalosan elfogadott
és a népi növénynevek gazdag gyűjteménye (9000 névvel).
1983-ban több társszerzővel készíti el az „Európai fák és cserjék nyolcnyelvű
növénynév szótárá”-t (Akadémiai Kiadó, Budapest, 300 p.) A 15 év (1964-1980) nemzetközi
összefogásának eredményeként megszületett „Flora Europaea”-ra alapozva Európa 1200
fa-, cserje- és félcserjefaja nevét 8 nyelven (a tudományos latin mellett az angol, francia,
német, magyar, olasz, spanyol és orosz) találjuk meg a szótárban, melyet a szakemberek,
szakfordítók és érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatnak.
A botanika népszerűsítése, a növényvilág megszerettetése, a magyar nyelv
művelése szempontjából fontosnak tartja a tudományos latin mellett, a lehető legtöbb
növény magyar nevének az összegyűjtését, megismertetését. 1986-ban jelenik meg
„Növényneveink. Magyar-latin szógyűjtemény” c. összeállítása (Mezőgazd. Kiadó 192 p.),
mely 16 000 növénynevet tartalmaz. A függelékben pedig hiteles felvilágosítást kapunk a
„Magyar növénynevek helyesírási szabályai”-ról, hiszen a Szerző, aki többek közt a Magyar
Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottságának is tagja volt, maga állította össze a szabályzat
gyűjteményt.
Egy évtizeddel később jelenik meg a szótár újabb, bővített kiadása („Növényneveink.
A magyar és a tudományos növénynevek szótára”. - Mezőgazda Kiadó, Budapest,
1998, 552 p), mely mintegy 50 000 cím- és utalószót tartalmaz, a kritikailag átvizsgált
magyar növénynevek és a legkorszerűbb tudományos elnevezések alkalmazásával. 1988ban
„A nagygombák magyar és latin névjegyzéké”-t (Mikológiai Közlem. Clusiana 1988/1-
2 p. 3-158) is összeállítja.
Korábbi századok növényneveit is kutatja, gyűjti (Régi magyar növénynevek meg-
9