Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Kanitzia 18. - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
„Prés de Dombresson” (№ 173525 F. TRIPET in BP, 1875.)<br />
„Ramstein: jura de Bâle” [Bázel, Basilea] (№ 132144 W. BERNOULLI in BP, 1893.)<br />
Svédország<br />
„Åsbarg” (№ 174188, № 174199 K. A. T. SETH in BP, 1874.)<br />
„Helsingborg” (№ 173571 C. BAENITZ in BP, 1881.)<br />
„<strong>Kar</strong>lskrona” (№ 173579 H. G. LÜBECK in BP, 1879.)<br />
„Upplandia: Bladåker, Bennebol” (№ 488660 G. A. RINGSELLE – A. LINDSTRÖM, 1932.)<br />
„Vaerendia, Dref” (№ 173553, № 173558, № 173563 HYLTÉN – CAVALLIUS in BP, 1879.)<br />
Szerbia<br />
„Sandžak/Санџак: Korita” (№ 173544 CSIKIKRUO in BP, 1917.)<br />
Összegzés<br />
A Rosa villosa-t Linné igen rövid diagzózissal jellemezte. Az európai és kis-ázsiai<br />
elterjedésű taxon azonban nagyon változatos, s ezt a diverzitást a taxonómusok újabb és<br />
újabb taxonok leírásával értékelték, így a Rosa villosa egy aggregátummá vált. Ebből az<br />
aggregátumból DEGEN (1924) endemikus fajnak írta le a Rosa sancti-andreaet. Jelen publikációban<br />
a Rosa sancti-andreae nevezéktani-taxonómiai problematikáját dolgoztam fel.<br />
Kutatásaimban azonban a R. villosa aggregátum Kárpát-medencét érintő többi taxonját is<br />
meg kellett vizsgálnom. Így a szentendrei rózsával kapcsolatba hozható taxonok: Rosa villosa<br />
L. (1753), R. pomifera HERRMANN (1762), R. mollis SMITH (1813), R. ciliato-petala<br />
BESSER (1822), R. mollissima FRIES (1828), R. velebitica (BORBÁS ex H. BRAUN, 1892)<br />
DEGEN (1937), R. sancti-andreae DEGEN et TRAUTMANN (1924) és R. coziae NYÁRÁDY (1955).<br />
Mindegyik taxon esetében az eredeti diagnózist és – amennyiben lehetséges volt – a holovagy<br />
lectotypusokat is összevetettem. Véleményem szerint a Rosa villosa agg. 4, morfológiailag<br />
élesen elkülöníthető fajra osztható a Kárpát-mednecében: R. velebitica (BORBÁS<br />
ex H. BRAUN) DEGEN, R. coziae NYÁRÁDY, R. villosa L. (subsp. villosa et subsp. mollis<br />
(SMITH) HOOK) és R. ciliato-petala BESSER (Syn.: Rosa sancti-andreae DEG. et TRAUTM.).<br />
A határozhatóság megkönnyítése érdekében mind a 4 faj rajzát elkészítettem (1-<br />
5. ábra). Irodalmi és herbáriumi (BP, GAH, SAV, SLO, ZA) adatok alapján összeállítottam<br />
a négy faj elterjedési térképét (6. ábra). Közlöm a R. ciliato-petala BESS. lectotípus fotóját<br />
(7. és 8. ábra). Kijelöltem a Rosa sancti-andreae DEG. et TRAUTM. (9. és 10. ábra; № 703224<br />
in BP) és a Rosa pomifera HERRM. var. baldensis EVERS (№ 174219 in BP) lectotípusát.<br />
Köszönetnyilvánítás<br />
Köszönettel tartozom egyes irodalmak megküldéséért RICHARD PANKHURST-nak,<br />
terepi és a pozsonyi herbáriumi segítségnyújtásáért PAVOL ELIÁŠ-nak, a zágrábi herbáriumi<br />
segítségéért TAMARA ŠEGEDIN-nek és MIŠKO PLAZIBAT-nak, HÖHN MÁRIÁnak, CSERGŐ<br />
ANNA-MÁRIÁnak és NEGREAN GAVRIL-nak a R. coziae-vel kapcsolatban nyújtott segítségéért,<br />
a herbáriumi cédulák megfejtéséért BŐHM ÉVA IRÉN-nek, a lengyel fordításokért<br />
SEWERYN MALAWSKI-nek.<br />
A kutatás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 „Szellemi, szervezeti és K+F<br />
infrastruktúra fejlesztés a <strong>Nyugat</strong>-magyarországi Egyetemen” pályázat keretén belül történt.<br />
25