hazaérkezzen

Most látható a természetben – 9. (Szeptember)
Ha szeptember, akkor szarvasbõgés.
Mirõl is szólhatnánk, mely állatokat is ismertetném e hónapban mást, mint a gímszarvasokat, hiszen az erdõk királyának
koncertje jórészt e hónapra esik. Mindenkinek csak javasolni tudom, hogy szánjanak rá egy-egy estét és hallgassanak bele
e csodálatos muzsikába. Nem sokan vannak olyan szerencsés helyzetben, mint én, aki a teraszáról csodálhatja a szarvasok
nászának e fenséges megnyilvánulását, alkalmanként akár 10-12 bõgõ bikát is elkülönítve hangjuk alapján. Aki pedig
megfelelõ tapasztalatokkal bír, úgy e hangok alapján pontosan besorolhatja az egyedeket koruk szerint, vagy az is
felismerhetõ, melyik birtokol teheneket, melyik csupán keresõ -, vagy mellék bika, stb.
Figyelem a szarvasbikák vadászata is most kezdõdik, semmi esetre ne zavarjuk e tevékenységet és figyeljünk oda
az esetleges balesetveszélyek elkerülésére is!
A második ismertetésre ítélt állat a madarak közül kerül ki, amely az ekkor már akár felhõnyi csapatokban járó seregély.
Tavasszal már megdézsmálták cseresznyefáink termését, akár lepucolva azokat, most a legelõkön való keresgélés után a
szõlõskertek következnek, mielõtt napi pihenõjükre térnének a nádasok védelmében.
Ezúttal a két állatfaj ismertetése után, mivel bármennyire is furcsa, de már most gondolnunk kell apró énekeseink,
madárvendégeink téli etetésére, így ezt a témát járjuk körül, pár hasznos és praktikus tanácsot is adva.
Gímszarvas (Cervus elaphus)
Testhossza akár 250 cm, míg marmagassága 150 cm is lehet. Testtömege 100-350 kg közötti, mely élõhelyenként nagy
eltéréseket mutathat. A tehenek a bikák súlyánál harmadával, felével könnyebbek. Színe nyáron vörhenyesbarna, télen
szürkésbarna, mintázat nélküli, csupán a borjaik pettyezettek. Farukon, a comb hátsó felén sötéttel szegett világosabb folt
van, ez az un. tükör.
Oldalról látva testük négyzetes és rendkívül erõteljes.
A gímszarvasnál a bikák a terület vadeltartó képességének, valamint az egyed korának, kondíciójának megfelelõen akár tíz
kg feletti súlyú ágas-bogas trófeát, agancsot viselnek. A tehenek agancstalanok. Az agancs az állomány egyik értékmérõje,
melyet az állatok minden év február-március-áprilisában elhullatnak, majd azonnal megindul az új agancspár fejlesztése,
mely mindössze cca. 100 napot vesz igénybe. A fejlõdõ agancsot vérerekben gazdag bõr, un. háncs borítja, melyet az
immár kész agancsról az állat fákon ledörzsöl, letisztítja azt, felkészülve a nászra.
Az agancs a bika életében az állat életkorának elõre haladtával egyre erõsebb, akár egyre többágú lesz, majd ha túljut élete
delén, öregedésével annak súlya csökken, ágai visszafejlõdnek. Az agancs csontképzõdmény.
(Figyelem! A gímszarvas agancsának ágainak száma nem jelenti annak évei számát, korát, mint sokan tévesen
hiszik, sõt itt-ott oktatják!)
A bika agancsa a dominancia jele, a riválisok elleni fegyver a szeptemberi szarvasbõgés, a nász idején a tehenek birtoklásáért
vívott harcban.
A gímszarvasok élettere az összefüggõ és ligetekkel, tisztásokkal tarkított elegyes és lombos erdõk, sík -, domb és
hegyvidéken egyaránt. Kifejezetten kitûnõ állományok vannak Magyarországon Somogyban, Zalában, a Duna – és a
Dráva árterületein és szomszédságukban. Az agancs – mint értékmérõ alapján a legjobb gímszarvas állományok Európában
a magyar erdõket járják.