hazaérkezzen

BESZÁMOLÓK
Amicus hungaricus
Francia-magyar történész
Kacérkodom a gondolattal, hogy ismét azt írjam a francia Bernard Le Caloc’h-ról, hogy szálegyenes tartású, javakorbeli
fiatalember, mint amilyen benyomást 1998-ban szereztem róla,amikor még 71 éves volt. Friss szelleme, élénksége, gazdagon
termõ alkotó munkássága ma is azt a gondolatot ébreszti bennem, hogy aki alkot és mindig további tervei vannak, az
lélekben örökké fiatal marad. Bízvást az lesz majd jövõre is, amikor 85 évesen újra ellátogat Vácra, amint ezt teszi minden
évben, több magyarországi településen és a városhoz legközelebb fekvõ Dunakeszin is. Férfiasan arányos termete láttán
sportszerû életformára gondolhatnánk, de a kérdésre adott válasz után be kell érnünk annyival, hogy fiatal korában
röplabdázott.
A fáradhatatlan europer, finnugorista, a Francia Finnugor Társaság alelnöke még mindig utazgat nyelvrokonaink országaiba.
Rajtunk kívül különösen Finnországba és Észtországba. Mégis talán minket, magyarokat ismer a legjobban, s régmúltunknak
is alapos tudója.A magyarok eredetét kutató Kõrösi Csoma Sándor utazásairól szóló elsõ könyve Örvös Lajos
fordításában, Nagyenyedtõl a Himalájáig címmel jelent meg, a soproni Bethlen Gábor kiadónál. Örvös Lajos és Horváth
Sándor Farkas fordításában, A Püski Kiadó adta közre késõbb, a Kõrösi Csoma Sándor útinaplója címû munkáját. Az
Akadémia Kiadó 1988-ban jelentette meg az; Új adatok Kõrösi Csoma Sándorról címû kötetét. Ezekkel együtt mintegy
350 munkája, köztük 4 magyar és francia nyelvû könyve foglalkozik az õseink nyomában vándorolt honfitársunk életével
és távolkeleti útjával.
Hatvankét éve foglalkozik a francia-magyar kapcsolatokkal. Cikkeket, tanulmányokat írt a magyar történelem fehér foltjairól.
Számos írásában emelt szót a határainkon kívül élõ magyarság érdekében. Elment Moldvába és tanulmányozta az oda
elvándorolt csángók életét.Olvashatunk tõle a franciaországi magyar emlékhelyekrõl.Tanulmányt írt Rákóczi és a franciák
címmel.Talán kevesen tudják amit õ, hogy II. Rákóczi Ferencnek az osztrákok által nevelt, s tõlük Párizsba szökött,
József fiától született egy leánygyermek, aki a Jozefa Sarolta nevet kapta.A fejedelem unokája Párizsban nyugszik. Elhalt
apját és anyját már nem ismerhette. Árván maradva, a Vizitációs nõvérekhez került. Tizennyolc éves korában tett fogadalmat.
Az intézet vezetõjeként halt meg. Sírjának helye még megtalálható, bár nincs megjelölve, mert a vizitációs nõvéreket
egyszerûen csak eltemették.
Efféle különlegességekrõl is beszélgettünk Le Calloc’h tanár úrral, abból az alkalomból, hogy Június 3-án, a Váci Városvédõk
és Városszépítõk Egyesülete rendezésében és kiadásában mutatták be a Kucsák Nyomda és Könyvkötészet mûhelyébõl,
Somodiné dr. Dobó Katalin szerkesztésében kikerült, Az örök peregrinus. Kõrösi Csoma Sándor életútja képekben
címû új könyvét. Orosz ügynök a Himalájában, a tizenkilencedik század elején címmel, elõadást is tartott a Madách Imre
Mûvelõdési Központban, a kelet-ázsiai angol-orosz befolyással kapcsolatos terjeszkedési verseny körüli praktikákról,
ügynökökrõl és azok kalandos utazásairól.Június tizedikén pedig, az Idõsek otthona közönségének adott elõ,a Rákócziakról.
Történész, kutató, közös múltunk ismerõje.A Rákóczi téma kapcsán gondoltam,megkérdezem:Szerinte miért történt úgy,
ahogy mi tudjuk, a fejedelem ugyan hallhatott elég biztatást a franciáktól,ám mégsem kapott segítséget a habsburgok ellen.
-Kapott.A lehetõségek szerint.Sok pénzt és tiszteket is küldtek a háborúba, mert az osztrákok gyengítése francia érdek is
volt.-válaszolta Le Caloc’h úr.
Szépen,szabatosan fogalmazva beszél magyarul, az észt-finn nyelveket a francia Aurelien Sauvageot-tól tanulta.Félszázra
tehetõk az Észtországról, Finnországról írott mûvei.Összesen kilenc idegen nyelvet beszél.
-Mintegy hatvan éve érzek rokonszenvet a magyarok iránt.-olvasható ez a mondat Madácsy Piroskának, a Magyarságképváltozások
címû, korábban írt cikkébõl idézve.-Gödöllõi emlékeim, avagy hogyan lettem magyarbarát címû könyvében
errõl részletesen szól. A választ a megjárt életpálya adja meg.Még 1947-ben utolsó éves egyetemistaként kezdett érdeklõdni
Magyarország iránt. A Párizsi Magyar Intézetben került kezébe a magyarok életétét bemutató könyv. Ott ismerkedett
meg Ilyés Gyulával.
Lelkes István, az intézet igazgatója ajánlotta és közvetítésével került el nyelvtanárnak Gödöllõre, a premontrei szerzetesek
által fenntartott Francia Gimnáziumba. Az iskola államosítása után követségi titkár lesz a a budapesti francia követségen.
Rövid idõre visszakerül Franciaországba és a keleti nyelvek fõiskoláján tanul.