hazaérkezzen

Aztán Belgrádban tölt egy évet, majd ismét Párizs következik. 1956-58 között tolmács és fordító a miniszterelnöki hivatalban,
1958-tól a De Gaulle kormány kabinetfõnöke. Georges Pompidou haláláig, a gaullista párt központjában dolgozik. A
nemzetvédelmi miniszter mellett is tanácsadó. 1974-ben, Jacqes Chirac idõszakában visszakerül a miniszterelnöki
hivatalba.Volt még a Villamossági Mûvek Felsõ Tanácsa igazgatója, külügyi tanácsos, míg végül, 1995-ben, 70 évesen
ment nyugdíjba. Szolnokról származó, magyar asszony volt a felesége.
Bernard Le Caloc’h egy nagy ország vezetõi közt, a nagypolitika légkörében dolgozott.Sok kérdésben ismerhette meg a
nézeteiket- foglalkoztatott a gondolat rövid beszélgetésünk közben. Furdalt a kíváncsiság, bár kissé rezignáltan tettem fel
a kérdést, fürkészve az arcát, várva a válaszát:-Az elsõ világháborút lezáró, bennünket érintõ súlyos döntésekben a
francia politikusoknak meghatározó szerepe volt.Vajon, hogy vélekednek errõl a ma élõ franciák, a francia
politikusok?
-Elfelejtették.-hangzott a meglepõ válasz.A további magyarázat pedig lényegében az, hogy volt aki csupán arra emlékezett;
a Párizs-környéki békekötések idején Versaillesben, a Trianon palota is a békeszerzõdések egyik helyszíne volt.
Bernard Le Caloc’h mélyen megérti ezt a magyar traumát. Milliók kerültek kisebbségi sorba, melynek következményeit jól
ismeri, de bízik abban, hogy a helyzetük folyamatosan javulni fog,s lassanként eltûnik majd a kisebbség-többség jelentõsége
az új feltételek között.
-„Magam is kisebbségbõl származom. Breton eredetû vagyok. A bretonok kelta eredetûek, de a 16. század óta franciákká
váltak, megtartva identitásukat.-nyilatkozta Iancu Laurával beszélgetve, amit Bretonok, csángók, székelyek címmel, a
Székelyföld nevû kulturális folyóirat közölt le.
Sokoldalú érdeklõdési körét és tisztségét felsorolni sem lehet röviden, mivel több európai tudományos társaság tagja. Így
például az Ázsiai Társaságnak, a Francia Írók Szövetségének,a Francia Földrajzi Társaság választmányának.
Magyarországon a Kõrösi Csoma Sándor Társaság tagja és kitüntetettje.Tagja továbbá, a Magyar Orvostörténeti
Társaságnak és a Magyar Földrajzi Társaságnak.Tiszteletbeli tagja a Váci Városvédõk és Városszépítõk Egyesületének.Az
utóbbiakkal kialakult kapcsolat és együttmûködés mostmegjelent könyvének szerkesztõjével,valamint SzékelyhidiFerenc
kezdeményezésével kezdõdött és folytatódik már 11 éve.
Az ilyen gazdag életmû megalkotása bizonyára sok idõbe, fáradtságba kerül –gondolhatja az ember.Koránkelés, szigorú
napirend és életmód. A családon belül esetleg gondot okozó eltérõ érdeklõdési kör az ára, olvashatjuk olykor, a hasonló
pályán dolgozó személyiségekrõl.
Ám a váci vendég kissé csodálkozni látszott ezen a feltevésen, s azt mondta:
-A feleségem és köztem sohasem voltak ilyen problémák. Õ mindig a segítségemre volt a munkáimban is. Nem különbözött
az érdeklõdésünk. Ha például moziba akart menni,oda is együtt mentünk.
Ez azonban a természet szigorú törvényei szerint, már a múlt.A társ nélkül maradt magas színvonalon alkotó író, történész
bevásárlásról, fõzésrõl, személyesen végzett házimunkákról, prózai tennivalókról is természetes egyszerûsséggel
nyilatkozik.Ezek sem gátolják a tudományos munkásságát.
Az õt körülvevõ ismerõsei tisztelettudóan Tanár úrnak szólítják, a hozzá még közelebb állók ajkáról idõnként a Bernard
megszólítás is el-el hangzik. Kedves, közvetlen emberrel sikerült az est keretében idõnként félrehúzódva a többiektõl, egyegy
kérdést megbeszélni. Nem a teljesség érdekében, mert a találkozásra való felkészülés közben azt is kiderült, hogy
csak fel kell ütni a Gogle keresõt, s azonnal kiderül,hogy terebélyesedõ irodalom található már a magyarbarát Kõrösi
Csoma kutatóról, a sokoldalú tudós személyiségrõl, a magyarok igaz barátjáról.
Legfeljebb azt a szokványos kérdést kell még feltenni, hogy vannak e még, és mik a további tervei?
Klébersberg Kunóról, a magyar közoktatás múlt századi nagy alakjáról készül újabb mûvet írni.
Kovács T. István.
Bernard Le Caloc’h kitüntetései:A Francia Földrajzi Társaság egyik nagydíja, A Pro Kultúra és a Zsámboki
Emlékérem, a Magyarok Világszövetsége kitüntetése a Kõrösi Csoma hagyaték ápolásáért,a magyar Köztársaság
Arany Érdemkeresztje, váci elõadásaiért a Móricz Zsigmond Társaság Váci tagozata emlékérme. A pásztói kétnyelvû
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium tantestülete a magyarbarát történészrõl
nevezte az egyik tantermét