Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

csoportosulás Európában és összeütközé­
sük csak idő kérdése volt. 1890-et, Bismarck
bukását követően Németország megvál­
toztatta a szövetségi rendszerek kiépítésé­
ről vallott korábbi felfogását. II. Vilmos
császár nem volt hajlandó olyan bonyolult
diplomáciai konstrukcióban gondolkod­
ni, amiben Bismarck, és egyenes vonalakat
teremtett azzal, hogy Oroszországot kiik­
tatta szövetségesei közül. Ezzel egyébként
pont azt érte el, amitől Bismarck mindig
rettegett: elősegítette, hogy Oroszország
és Franciaország szövetséget kössenek és
konfliktus esetén két tűz közé tudják szorí­
tani Németországot. A francia-orosz szer­
ződés egy többéves folyamat eredménye
volt 1894-ben. 1904-ben Anglia és Fran­
ciaország is szövetségre lépett egymással,
megkötötték az „entente cordiale" [antant
kordiái] egyezményt, amelynek neve szó
szerint „szíves egyetértést" jelent. Innen
ered az „antant" elnevezés. 1907-ben létre­
jött az angol-orosz antant is és ezzel befe­
jeződött a második szövetségi blokk kiala­
kulása is. Az első, a Németország körül
kialakult szövetségi rendszer még Bis­
marck alatt kiépült az 1880-as évek elején.
Kiindulását az 1879-ben megkötött német­
osztrák-magyar szerződés, a kettős szövet­
ség alkotta, amelyhez 1882-ben csatlako­
zott Olaszország, és így „hármas szövetség­
gé" alakult. 1883-ban Románia is csatlako­
zott a hármas szövetséghez.
Európában a konfliktusok egyik forrá­
sa már évtizedek óta a Balkán-félsziget,
a „puskaporos hordó" volt. Tele etnikai
feszültségekkel és nagyhatalmi érdekel­
lentéttel. 1912-ben és 1913-ban két Bal­
kán-háború is zajlott. Az elsőben a Balkán
önállósult államai háborúztak Törökor­
szággal és győztek ellene. A második már
a balkáni államok között robbant ki, Bul­
gária ellen lépett hadba Szerbia, Mon­
tenegró és Görögország és csatlakozott
hozzájuk Románia is. Oroszország szokás
szerint Szerbia pártján állt, az Osztrák-
Magyar Monarchia pedig változatlanul
a nagy délszláv állam kialakulását akar­
ta megakadályozni, mert azt veszélyes­
nek ítélte önmagára nézve. Tisza István­
nak az volt a koncepciója, hogy Bulgáriát
és Görögországot a Monarchia szövetsé­
gi rendszerébe kell vonni. Tisztában volt
azzal is, hogy Románia hiába tagja a hár­
mas szövetségnek, semmi garancia arra,
hogy nem lép át az ellenséges blokkba.
Ezért azt akarta elérni, hogy Németország
biztosítsa Románia semlegességét. Mind­
ez Szerbia elszigetelése érdekében történt
volna.
Kalman-tipusú torpedó­
naszád építése a fiumei
Ganz-Danubius gyárban,
1908