Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Baross Gábor. Barabás
Miklós olajfestménye
Tisza Kálmán a gazdaság fejlesztése
mellett még a közigazgatás fejlesztésének
a kérdéseivel foglalkozott. A közigazgatás
polgárosításának a harmadik hulláma az
ő nevéhez fűződik. Egy új koncepciót dol­
goztatott ki és megkezdte a törvényható­
ságok rendezésének a folyamatát. 1876-ban
felszámolta az addigi kiváltságos kerüle­
tek, mint a Jászkun kerület, a hajdú kerület
vagy a szász és székely székek területi kü­
Baross Gábor (1848-1892)
Jogot végzett a pesti egye­
temen, majd Trencsénben
lett megyei tisztviselő. 1875-
től volt szabadelvű párti
képviselő. 1883-tól közleke­
dési államtitkár, 1886 végé­
től 1889 júniusáig közmun­
ka- és közlekedésügyi
miniszter. Ekkortól a tárcák
átszervezése miatt kereske­
delemügyi miniszter volt ha­
láláig, 1892. május 8-ig.
Az ő nevéhez fűződik a vasútvonalak nagy részének az ál­
lamosítása, a vasúti hálózat, a vagon- és mozdonypark
további fejlesztése. Ő dolgoztatta ki és vezette be a vasúti
zónatarifa-rendszert, amellyel a nagy távolságokra leszállí­
totta a személyi viteldíjat, hogy sokan tudják igénybe venni
lönállását és betagolta őket a vármegyékbe.
A cél az volt, hogy az ország egész területén
egységesen megyerendszert alakítsanak ki
és az addigi kiváltságos kerületeket is a me­
gyei rendszerbe illesszék.
a vasutat. A teheráru-díjszabást is átalakította, hogy a me­
zőgazdasági termények is versenyképesek legyenek a pia­
cokon. Ez a rendelkezése az iparfejlesztés és a kereske­
delem érdekeit is szolgálta. Az ő minisztersége idején
építették ki Fiume kikötőjét, folytatták a Vaskapu szabályo­
zását. Baross gondot fordított a dunai hajózás és a magyar
tengerhajózás fejlesztésére. Ekkor született az első modern
úttörvény is. Tanonciskolákat és ipari szakiskolákat létesí­
tett, amellyel az ipari szakoktatás fejlesztésének ügyét
szolgálta.
Baross Gábor egyesítette a postát és a távírdát. Ő alapí­
totta a Postatakarék-pénztárat.
A kortársak is elismeréssel adóztak a közlekedés és hír­
közlés terén végzett kimagasló tevékenységének. A fővá­
ros még életében róla akarta elnevezni az addigi Stáció
utcát, de Baross nem egyezett bele, így a Baross utca
1892. május 12-e óta viseli az ő nevét.
A vármegyei rendszer önkormányzati el­
ven épült föl, tehát a megyék apparátusa
megyei volt és nem állami. Vagyis egysze­
rűen fogalmazva, a megyei adminisztrációt
nem az állam fizette és ők természetesen
A Sugár (Andrássy) út
a Városliget felől,
7880 körül. Klösz György
felvétele