Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Emlékérem az 1872. évi
követválasztás alkalmából,
Deák Ferenc mellképével
A Uoyd-palota, 1875 körül.
Klösz György felvétele
összekovácsolnia, amelyben viszont egy
szűk csoportot leszámítva nem volt támo­
gatottsága. Az az alig több mint egy év,
amíg miniszterelnök volt, megmutatta,
hogy ő valóban alkalmatlan erre a fel­
adatra. Emellett az ellenzéket, elsősor­
ban érthetően a balközép pártot akar­
ta meggyengíteni. Úgy vélte, hogy ehhez
a választójogi törvényt kell átalakítani
és a választások lebonyolítását úgy meg­
szervezni, hogy az a kormánypárt többsé­
gét biztosíthassa.
Szolgáltassunk igazságot Lónyaynak any-
nyiban, hogy 1871-1872-ben már nem
volt olyan politikus, aki a Deák-párt össze­
fogását meg tudta volna valósítani, legfel­
jebb egy más személyiség mellett a bomlás
lett volna lassúbb. A Deák-párt gyűjtőpárt­
ként működött, amely azzal a céllal alakult,
hogy a kiegyezés megkötését keresztülvi­
gye, és az első években az tartotta össze,
hogy a kiegyezés adott formáját védelmezze.
Zömében liberális középbirtokosokból állt,
de hozzájuk csatlakoztak liberális nagy­
birtokosok, illetve liberális arisztokraták,
mint például Andrássy és Wenckheim,
ókonzervatív arisztokraták, mint Apponyi
Albert vagy Sennyey Pál. Mellettük élt
a pártban egy nagytőkés csoport, közülük
Wahrmann Mór neve ismert, és néhány
értelmiségi, akik közül a legismertebb a pub­
licista Falk Miksa. 1872-ben már nyolc
frakcióból állt a Deák-párt, és nem volt
várható, hogy bármely kérdésben egysége­
sen tudjon fellépni.
A korabeli pártok laza tömörülések vol­
tak, klubpártok és választási pártok. Nem
volt pártközpontjuk apparátussal, hanem
egy képviselői klubot üzemeltettek vala­
hol Budapest belvárosában. Ide eljárhat­
tak az adott párthoz tartozó országgyűlési
képviselők. Politizálhattak, találkozhattak
a párt vezetőivel, megtárgyalhattak szemé­
lyi ügyeket, és időnként egy-egy fontos