Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Asztagrakás a Székely­
földön. Gyárfás Jenő
vízfestménye
A gazdaság fejlődése
A kiegyezés után a politikai élet stabili-
tása lehetőséget és biztonságot adott
a gazdaság fejlesztéséhez. A liberá­
lis, polgári állam a szabad verseny feltét­
len híve volt. Szemlélete miatt támogatta
a gazdaság kapitalista fejlődését, de minél
kevésbé akart közvetlenül beavatkozni a
gazdasági életbe. Arra törekedett, hogy olyan
törvényeket alkosson és a szabályozókkal
úgy alakítsa a környezetet, hogy biztosítsa
a magánvállalkozás szabad kifejlődésének
a feltételeit és mindenekelőtt a gazdasági
tevékenység jogi kereteit. A jogrend kiala­
kítása összetett feladat volt és az élet sok te­
rületét érintette, mint például a talajjavítás,
állategészségügy, hitelviszonyok, kereske­
delem, iparűzés. Időnként az állam mégis
kénytelen volt feladni teljes kívülállását és
beavatkozni, például ipartámogatással vagy
agrárvámokkal.
1848 után lehetővé vált a magyar gazda­
ságban a kapitalista termelési viszonyok
széles körben való elterjedése. Magyaror­
szág azonban még a kiegyezéskor is egyér­
telműen agrárország volt és az iparosodás
alacsony fokon állt. A lakosság 75-80 szá­
zaléka még a mezőgazdaságból élt és a me­
zőgazdaság adta a nemzeti összterméknek
a kétharmadát.
A kiegyezést követően Magyarországon
gyors ütemű gazdasági fejlődés vette kez­
detét. Ez nemcsak a szerencsés belpoliti­
kai helyzettel volt magyarázható, hanem
a kedvező nemzetközi körülményekkel is.
1850-1873 között konjunktúra volt Euró­
pában, amely éppen a kiegyezés idején érte
el tetőpontját. Az európai ipari fellendülés
az élelmiszer- és a nyersanyagszükségletet
növelte meg, tehát megnőtt a mezőgazda­
sági termékek iránti kereslet, amely a ma­
gyar mezőgazdaság fejlődésére is ked­
vezően hatott. Az iparosodás együtt járt
a munkások számának növekedésével,
a társadalom szerkezetének átalakulásával,
az urbanizációval. Mindez egy olyan idő­
szakban történt, amikor Oroszország ga­
bonakivitele átmenetileg csökkent a krími
háború és a jobbágyfelszabadítás miatt,
az indiai gabona mennyisége a szipolylá­
zadás miatt, és az észak-amerikai gabona
versenye még nem jelentkezett. Minden­
nek következtében a mezőgazdasági ter­
mékek ára is emelkedett. A magyar mező­
gazdaság jó helyzetbe került.
A 19. század közepén már a szállítás,
a piacokra való eljutás sem ütközött akko­
ra nehézségekbe, mint korábban, mert
Nyugat- és Közép-Európában rohamosan
épültek a vasútvonalak. Magyarországon
is. A kiegyezés évében 2160 kilométer volt
a vasútvonalak hossza, 1890-ben már meg-