Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

telepítéssel akarták a kérdést megoldani,
és Wekerle hajlott erre.
A nemzetiségekkel szemben sem volt
toleránsabb elődeinél. Az ő miniszterel­
nöksége idején zajlott az úgynevezett me­
morandum-per. Még 1892 januárjában az
erdélyi románok memorandumba fog­
lalták kulturális és közigazgatási sérel­
meiket. Az uralkodó nem volt hajlandó
fogadni őket és a memorandumot meg­
küldte a magyar kormánynak. A román
politikusok a memorandumot több nyelv­
re lefordíttatták és Nyugat-Európában
nyilvánosságra hozták. A Wekerle-kor-
mány idején a memorandum szerzőit saj­
tó útján elkövetett izgatásért bíróság elé
állították és elítélték. A kormány azt érte
el ezzel a lépéssel, hogy a román, a szlo­
vák és a szerb nemzetiségek vezetői egyez­
séget kötöttek akcióik összehangolására.
Wekerle a memorandum-pert követően
1894-ben feloszlatta a Román Nemzeti
Pártot.
Wekerle nevéhez köthető az egyházpoli­
tikai reformokból az első kettőnek a meg­
valósítása. Nem ment könnyen, bár a mi-
Részlet a budapesti nemzetiségi kongresszus határozatából
„Ragaszkodva az etnikai viszonyokhoz és Magyarország
történeti fejlődéséhez, hogy Magyarország nem olyan állam,
amelynek egy nép kölcsönözheti nemzeti jellegét, azt akarjuk
mi Magyarországon lakó románok, tótok és szerbek,
hogy Magyarország adott etnikai viszonyaihoz és történeti
fejlődéséhez képest a Szent István koronájához tartozó
országok integritásának megóvása mellett az államnak
jellegét az egy egésszé kapcsolt népek összessége adja.
A magyar államnak etnikai viszonyaiból és történeti fejlődéséből
származó természete kizárja, hogy az egyetlen nép,
amely a lakosságnak többségét nem képezi, az államiság
attribútumait magának követelje. Csakis Magyarország népei
összességének van joga magát az állammal azonosítani. [...]
[..Ja magyarországi románok, tótok és szerbek szövetséget
kötnek, hogy minden törvényes eszközökkel megvédjék
nemzetiségűket és reménylik, hogy e szövetségbe belépnek
a magyarországi németek és rutének is; mert ebben
a szövetségben nincs semmi törvényellenes, hanem arra
törekszik, hogy törvényes eszközökkel Magyarország viszonyait
természetes alapra fektessék. Nemzeti alapul a nemzetiségi
autonómiát a megyei beosztásban veszik alapul.
Ez a nemzetiségi szövetség nem zárja ki, hogy minden
nemzetiség különböző viszonyainak keretében megfelelő
A főrendiház ülése a Nem­
zeti Múzeum dísztermében
az egyházpolitikai viták
idején, 1894
fejlődésre törekszik, és ebben a szövetkezett nemzetisé­
gek kölcsönösen támogatni fogják egymást.
Ebből a szempontból kiindulva a románok, szerbek és
a tótok az 1868-ik évi úgynevezett nemzetiségi törvénnyel
nem lehetnek megelégedve. [...] ha egyszer a nemzetisé­
geknek lehetővé teszik, hogy a magyar parlamentben kép­
viselve legyenek, akkor okvetlenül törekedni fognak arra,
hogy a mai nemzetiségi törvényt, a nemzeti autonómiának
az ezen programban megszabott alapok szerint megvál­
toztassák. Nevezetesen arra fognak törekedni, hogy az ál­
lam kötelessége - ti. hogy az ország különböző népeinek
kulturális szükséglete állami eszközökkel legyen fedezve -
legapróbb részletekben keresztülvitessék.[...]
Ezzel összefüggésben a nemzetiségek szövetsége az álta­
lános, közvetlen, egyenlő és titkos választói jog behoza­
talát, a választókerületek igazságosabb kikerekítését,
az adminisztrációnak a választásokon való befolyásának
megszüntetését és mindazoknak a törvényes határozatok­
nak a felfüggesztését követeli, amelyek szerint az adófize­
tés elmulasztása a választási jog elveszítését vonja maga
után. [..,]"
(895. augusztus 10.