Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

„kiegyezése", majd 1886-ban „államosí­
tották" a megyéket.
A vármegyék hatáskörét az Andrássy-
kormány idején az 1870: XLII. tc-ben,
a törvényhatósági törvényben szabályoz­
ták. Eszerint a vármegye saját belügyeiben
önállóan intézkedik, közvetíti az állami
közigazgatást, és politikai ügyekkel is fog­
lalkozik. A politikai ügyeket a megye meg­
vitathatta, állásfoglalását a többi törvény­
hatósággal és a kormánnyal is közölhette.
A törvény egyik legfontosabb rendelkezése
az volt, hogy az országgyűlés által meg nem
szavazott adó behajtását és újoncok kiállí­
tását a törvényhatóság nem köteles végre­
hajtani.
A megyék élén főispánok álltak. A főis­
pánok mindig a kormány emberei voltak,
igen széles jogkörrel. Mellettük az alispán,
a főjegyző, aljegyzők, tiszti ügyész, a levél­
tárnok és az árvaszéki elnök voltak a megye
legfőbb tisztviselői.
A törvényhatósági törvény mellett még
egy községi törvény (1871: XVIII. tc.) szü­
letett az Andrássy-korszakban a közigazga­
tás szervezése terén. A községi törvényt az
élet írta, egészen pontosan Arad megye bi­
zottmánya 1861-ben. A jogalkotó ezt vette
alapul, mert az Arad megyei községi rend­
tartás a kortársak szerint olyan jól sikerült,
hogy több más vármegye is átvette. A ma­
gyar felfogás szerint a közigazgatás rend­
szere nem a községeken nyugodott, hanem
ők alárendelt szerepben voltak a megyék,
tehát a törvényhatóságok alatt. Semmilyen
politikai joguk nem volt, csak a belső ügyei­
ket szabályozhatták saját maguk.
Andrássy már magyar miniszterelnök­
ként sem csak a belpolitikai kérdésekkel
foglalkozott, hanem birodalmi kérdések­
kel is, sőt időnként külpolitikával is. A ki­
egyezési tárgyalások idején, 1866-1867 te­
lén közelebbről megismerkedett Friedrich
Ferdinánd Beust báróval, akit Ferenc Jó­
zsef 1867 decemberében az Osztrák-Ma­
gyar Monarchia közös külügyminiszterévé
nevezett ki. Beust a birodalom osztrák felé­
ben alkalmas tárgyalópartnernek tűnt a ki­
egyezés létrehozásában. Talán pont azért,
mert szász volt és nem osztrák, kívülről és
más szemszögből látta a Habsburg Biroda­
lom belső és nemzetközi helyzetét is. Beust
és Andrássy azonban nagyon eltérően ítél­
ték meg azt, hogy az Osztrák-Magyar Mo-
Friedrich Ferdinand Beust,
1867
Az európai helyzet, 1870.
Karikatúra