Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

törölni az utolsó feudális eredetű járadé­
kokat és földesúri előjogokat, ki kellett
alakítani a végleges polgári földbirtokvi­
szonyokat. Ez utóbbihoz szabályozni kel­
lett a telekkönyvezést, a kisajátítást, az
örökösödés rendjét. Szabályozták a mező­
gazdaságban dolgozók munkajogi viszo­
nyait. Törvényt alkottak az erdőkről,
a halászatról, a vízjogról, az állategészség­
ügyről, a talajjavításról. Mivel gyakoriak
voltak az árvizek, foglalkoztak a folyók
szabályozásával. Ehhez külföldről kellett
szakembereket hozatni. Törvényt alkot­
tak a vízszabályozási társulatokról, és az
állam támogatta az ennek nyomán meg­
alakuló ármentesítő társulatokat. Foglal­
koztak a mocsarak lecsapolásával, nagy
alföldi területek ármentesítésével, a kör­
nyezet lakhatóvá, biztonságossá, termővé
és egészségessé tételével. Budapesten lét­
rehoztak egy központi vízügyi hivatalt.
ínséges esztendőkben az állam kölcsönt
adott a vetőmag beszerzésére az országnak
azokon a vidékein, ahol rossz volt a ter­
més. Az elemi csapások által sújtott embe­
reket segélyezték az ínségi könyörado-
mány-alapból, majd amikor ez kimerült,
az állami költségvetésből. Ínség miatt
egész vidékeknek engedélyezett a kor­
mány adóhalasztást.
Mind a mezőgazdaság, mind az ipar fej­
lesztésének előfeltétele volt a hitelviszo­
nyok korszerűsítése és a kereskedelem fej­
lesztése. Ezt a célt szolgálta többek között
a váltótörvény, a csődtörvény, a földhitel­
intézetek létrehozásának az elősegítése.
Szabályozták az értékpapírok forgalmát,
a zálogüzleteket. Csatlakoztak a nemzet­
közi méter-mértékrendszerhez.
Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt
az ipar fejlesztése óriási lendületet vett.
Növekedési üteme lényegesen meghaladta
a mezőgazdaságét, ugyanakkor az iparból
élő népesség száma mégsem nőtt úgy, hogy
az átstrukturálta volna a társadalmat. Az
ipar a mezőgazdaságra épült mint nyers­
anyagra. Vezető ágazattá az élelmiszeripar
vált. Mellette a gépipar, az építőipar, a pa­
pír- és nyomdaipar kezdett nagyobb ütem­
ben fejlődni.
Az 1880-as évektől Tisza kormánya tu­
datos ipartámogató politikába kezdett. Két
hullámban, 1881-ben és 1884-ben hoztak
törvényt az ipartámogatásról, amelyek­
ben adómentességet és különböző kedvez­
ményeket nyújtottak. A technika nagyará­
nyú fejlődése éppen ebben a korszakban
nagymértékben elősegítette fejlesztő törek­
véseiket.
A korszak motorja a vasút volt. A ki­
egyezés évében 2100 kilométer vasútvonal
volt Magyarországon, 1890-ig viszont hoz­
závetőlegesen még 9000 kilométer vasutat
építettek.
Budapest gazdasági értelemben is egyér­
telműen az ország központja volt. Ide fu-
A kőbányai víztározó
építése, 1870. Doctor
és Kozmata felvétele