Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Tisza Kálmán levele<br />
Jókai Mórhoz a pénzügy<br />
miniszter lemondásáról.<br />
1878. október3.<br />
Bosznia-Hercegovina<br />
küldöttsége I. Ferenc József<br />
előtt, 1878<br />
megállapodnia Oroszországgal a Balkán-félsziget<br />
jövőjéről, az érdekszférák elhatárolásáról.<br />
Azt kapta feladatul Ferenc Józseftől,<br />
hogy szerezze meg a Monarchiának Boszniát<br />
és Hercegovinát. Egyrészt azért, hogy<br />
Dalmáciának biztos háttere legyen, másrészt,<br />
hogy az uralkodó annyi területi veszteség<br />
után demonstrálni tudja, hogy birodalma<br />
képes a területszerzésre, terjeszkedésre.<br />
Boszniát és Hercegovinát Ferenc Józsefen,<br />
az osztrák katonai párton és Andrássyn<br />
kívül senki sem akarta az Osztrák-Magyar<br />
Monarchiában. Tisza Kálmán talán a legkevésbé.<br />
Andrássy azonban támogatást várt<br />
tőle keleti politikájához. Tisza nem volt ab<br />
ban a helyzetben, hogy ezt megtagadja, így<br />
két malomkő közé került. A magyar or<br />
szággyűlésben egymást érték az orosz-tö<br />
rök háborúra, a Balkán-kérdésre vonatko<br />
zó interpellációk, Andrássy azonban arra<br />
kérte, hogy külpolitikai megfontolásból le<br />
hetőleg kerülje el a válaszadást.<br />
A boszniai válság nem jött jókor a magyar<br />
belpolitikának, Tisza Kálmán kormányá<br />
nak. A harmadik kormányzati évre esett, ép<br />
pen az országgyűlési választások évére. Tisza<br />
elsődlegesnek az ország pénzügyi szanálását<br />
tekintette. Ezt szolgálta Széli Kálmán gaz<br />
daságpolitikája, amely bőven tartalmazott<br />
megszorító intézkedéseket, az államappará<br />
tus csökkentését, hivatal-összevonást, elbo<br />
csátásokat, kölcsönfelvételt és adóemelést.<br />
Sem Széli Kálmán, sem Tisza Kálmán nem<br />
voltak ekkortájt népszerűek.<br />
A Szabadelvű Párt megingott. 1878-ban<br />
megalakult a kiegyezés alapján álló jobb<br />
oldali ellenzéki párt, a „közjogi alapon álló<br />
egyesült ellenzék", amelynek programja<br />
Tisza Kálmán megbuktatása volt. A gazda<br />
ság azonban 1878-ra Széli Kálmán gazda<br />
ságpolitikájának köszönhetően felfutóban<br />
volt. A deficit csökkent, az egyensúly kez<br />
dett helyreállni.<br />
Ebben a gazdasági, belpolitikai helyzet<br />
ben nagyon rosszkor jött a boszniai válság,<br />
1878 nyarán pedig az okkupáció. Tovább<br />
tagolta ugyanis a Szabadelvű Pártot, újabb<br />
kilépéseket eredményezett. Tiszának And-<br />
rássyt fedeznie kellett, olyan politikát kellett<br />
folytatnia, amivel nem értett egyet. Bosznia<br />
okkupációja jelentős anyagi terheket is tett<br />
az országra, ami Széli gazdaságpolitikájának<br />
eredményességét veszélyeztette. Ezért Széli<br />
Kálmán szeptember végén lemondott, ami<br />
nek következtében a kormány is lemondás<br />
ra kényszerült. November elejéig ügyvezető<br />
volt, majd az uralkodó, minthogy nem talált<br />
más megfelelő személyt, aki vállalta volna is<br />
a kormányzást, ismét kinevezte Tisza Kál<br />
mánt miniszterelnökké.<br />
1878 azért is izgalmas év volt, mert lejárt<br />
az 1875-1878-as országgyűlés mandátuma
Change language