Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Ghyczy Kálmán (1808-1888)<br />
Ghyczy Kálmán képmása<br />
A Der Krach! karikatúrája<br />
a Bittó-kormány<br />
dilemmájáról, hogy melyik<br />
bankhoz forduljon kölcsönért,<br />
1874. október 11.<br />
Jogot végzett, ügyvédi vizsgát tett. Politikai pályája jelentős részben Komárom<br />
vármegyéhez kötődik. 1833-ban lépett a vármegye szolgálatába, 1843-ban<br />
országgyűlési követe, majd 1844-ben első alispán lett. 1847-ben személynöki,<br />
majd nádori ítélőmesterré nevezték ki.<br />
A Batthyány-kormány igazságügyi államtitkára volt Deák Ferenc miniszter mel<br />
lett. Nagyon jól ismerte a külföldi jogi irodalmat. Az 1848-as törvények közül ő ír<br />
ta a III. és az V. törvénycikkeket, a felelős magyar kormány kinevezéséről és<br />
az országgyűlési képviselők választásáról. 1849-ben visszavonult a birtokára.<br />
1861 -ben a képviselőház elnöke lett. A határozati párthoz tartozott, de kezdettől<br />
azon fáradozott, hogy Deák és Tisza között közvetítsen. 1865-től a baloldal,<br />
majd az abból kinövő balközép párt egyik vezére volt. 1873-ban kilépett a balkö<br />
zép pártból, megalakította a középpártot, és Bittó István kormányában elvállalta<br />
a pénzügyminiszteri tisztet. Az 1875. márciusi pártfúziótól 1879-ig ismét a kép<br />
viselőház elnöke volt. 1885-ben a főrendiház tagjává nevezte ki Ferenc József.<br />
tosítás címén. Az ellenzék a kialakult hely<br />
zetért a kormányt hibáztatta, és dagadt<br />
a belpolitikai botrány. Szlávy lemondott.<br />
A politikai közhangulat már 1874 elején<br />
koalíciós kormányt várt. Ferenc József is<br />
mételten Szlávyt bízta meg a kormányala<br />
kítással, de azt a feladatot kapta az uralko<br />
dótól, hogy Deák-párti-balközépi koalí<br />
ciós kormányt alakítson. Szlávy ezt meg<br />
próbálta, de olyan feltételeket szabott Tisza<br />
Kálmánnak, amelyeket Tisza nem fogad<br />
hatott el, így a koalíciós kormány terve<br />
megbukott. Szlávy ismét lemondott.<br />
Ghyczy Kálmán, Tisza vezértársa, bi<br />
zalmas atyai jó barátja 1873 decemberé<br />
ben kivált a balközép pártból és megalakí<br />
totta a középpártot, azzal a céllal, hogy<br />
a két nagy párt fúzióját előkészítse. 1874<br />
elején sokan gondolták, hogy Ghyczy lesz<br />
a következő miniszterelnök, de nem ez<br />
történt. Deák Ferenc tanácsára Ferenc Jó<br />
zsef Bittó Istvánt, a képviselőház elnökét<br />
nevezte ki. Bittó Deák régi barátja és bi<br />
zalmas híve volt. Nem szívesen vállalta<br />
a miniszterelnöki megbízást és kormányát<br />
átmenetinek tekintette. A Bittó-kormány<br />
túlnyomóan Deák-pártiakból alakult, de<br />
a pénzügyminiszteri tárcát az ország ne<br />
héz gazdasági helyzetében senki nem<br />
akarta elvállalni. Ferenc József végül Ghy<br />
czy Kálmánt kérte föl pénzügyminiszter<br />
nek, és ő némi habozás után elvállalta ezt<br />
a hálátlan feladatot.<br />
Ghyczy Kálmán megpróbálkozott az ál<br />
lamháztartás rendbehozatalával, adóeme<br />
léssel és új adófajták kivetésével. A helyzet