05.05.2013 Views

Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Ghyczy Kálmán (1808-1888)<br />

Ghyczy Kálmán képmása<br />

A Der Krach! karikatúrája<br />

a Bittó-kormány<br />

dilemmájáról, hogy melyik<br />

bankhoz forduljon kölcsönért,<br />

1874. október 11.<br />

Jogot végzett, ügyvédi vizsgát tett. Politikai pályája jelentős részben Komárom<br />

vármegyéhez kötődik. 1833-ban lépett a vármegye szolgálatába, 1843-ban<br />

országgyűlési követe, majd 1844-ben első alispán lett. 1847-ben személynöki,<br />

majd nádori ítélőmesterré nevezték ki.<br />

A Batthyány-kormány igazságügyi államtitkára volt Deák Ferenc miniszter mel­<br />

lett. Nagyon jól ismerte a külföldi jogi irodalmat. Az 1848-as törvények közül ő ír­<br />

ta a III. és az V. törvénycikkeket, a felelős magyar kormány kinevezéséről és<br />

az országgyűlési képviselők választásáról. 1849-ben visszavonult a birtokára.<br />

1861 -ben a képviselőház elnöke lett. A határozati párthoz tartozott, de kezdettől<br />

azon fáradozott, hogy Deák és Tisza között közvetítsen. 1865-től a baloldal,<br />

majd az abból kinövő balközép párt egyik vezére volt. 1873-ban kilépett a balkö­<br />

zép pártból, megalakította a középpártot, és Bittó István kormányában elvállalta<br />

a pénzügyminiszteri tisztet. Az 1875. márciusi pártfúziótól 1879-ig ismét a kép­<br />

viselőház elnöke volt. 1885-ben a főrendiház tagjává nevezte ki Ferenc József.<br />

tosítás címén. Az ellenzék a kialakult hely­<br />

zetért a kormányt hibáztatta, és dagadt<br />

a belpolitikai botrány. Szlávy lemondott.<br />

A politikai közhangulat már 1874 elején<br />

koalíciós kormányt várt. Ferenc József is­<br />

mételten Szlávyt bízta meg a kormányala­<br />

kítással, de azt a feladatot kapta az uralko­<br />

dótól, hogy Deák-párti-balközépi koalí­<br />

ciós kormányt alakítson. Szlávy ezt meg­<br />

próbálta, de olyan feltételeket szabott Tisza<br />

Kálmánnak, amelyeket Tisza nem fogad­<br />

hatott el, így a koalíciós kormány terve<br />

megbukott. Szlávy ismét lemondott.<br />

Ghyczy Kálmán, Tisza vezértársa, bi­<br />

zalmas atyai jó barátja 1873 decemberé­<br />

ben kivált a balközép pártból és megalakí­<br />

totta a középpártot, azzal a céllal, hogy<br />

a két nagy párt fúzióját előkészítse. 1874<br />

elején sokan gondolták, hogy Ghyczy lesz<br />

a következő miniszterelnök, de nem ez<br />

történt. Deák Ferenc tanácsára Ferenc Jó­<br />

zsef Bittó Istvánt, a képviselőház elnökét<br />

nevezte ki. Bittó Deák régi barátja és bi­<br />

zalmas híve volt. Nem szívesen vállalta<br />

a miniszterelnöki megbízást és kormányát<br />

átmenetinek tekintette. A Bittó-kormány<br />

túlnyomóan Deák-pártiakból alakult, de<br />

a pénzügyminiszteri tárcát az ország ne­<br />

héz gazdasági helyzetében senki nem<br />

akarta elvállalni. Ferenc József végül Ghy­<br />

czy Kálmánt kérte föl pénzügyminiszter­<br />

nek, és ő némi habozás után elvállalta ezt<br />

a hálátlan feladatot.<br />

Ghyczy Kálmán megpróbálkozott az ál­<br />

lamháztartás rendbehozatalával, adóeme­<br />

léssel és új adófajták kivetésével. A helyzet

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!