Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Tisza István gróf (1861-1918)
Tisza István konszolidációs
kísérlete
Tisza István 1903. november 3-án
Magyarország miniszterelnöke lett.
Mögötte messze nem állt olyan egy­
séges Szabadelvű Párt, mint majdnem há­
rom évtizeddel korábban Tisza Kálmán
mögött. Különféle frakciók éltek egymás
mellett. Az ószabadelvűek Tisza István ve­
zetésével kitartottak az eredeti elvek mel­
lett. Az ifjabb Andrássy Gyula körül alakult
csoport eltávolodott ettől az alaptól és a ki­
Pesten született 1861. április 22-én. Édesapja Tisza Kálmán,
a későbbi miniszterelnök volt. A Debreceni Református
Kollégiumban érettségizett. Budapesten, Berlinben
és Heidelbergben jogi és közgazdasági tanulmányokat
folytatott. Majd egy rövid nyugat-európai körutat tett, Németországban,
Angliában, Franciaországban járt. Nagyon
komoly fiatalember volt. Húszévesen doktori címet szerzett
a budapesti egyetemen a politikai tudományokban.
Szabad idejében rengeteget olvasott, emellett pedig sportolt,
lovagolt és vadászott. Minden egyetemet végzett fiatal
köteles volt egyéves katonai szolgálatot teljesíteni. Tisza
István egy honvéd huszárezrednél szolgált. 1882-ben
hagyta el a hadsereg kötelékét és hazatért Bihar megyébe.
Apja kérésére átvette a csegődi és kocsordi családi birtokok
vezetését. Közéleti tevékenysége ekkor kimerült a megyegyűlés
és az egyházkerület összejöveteleinek látogatásában.
1883-ban, apja ellenkezését legyőzve, feleségül
vette unokatestvérét, Tisza Ilonát.
Nagyon szigorú, puritán ember volt, konzervatív, kálvinista
erkölcsi felfogással. Jó személyes kapcsolatot alakított
ki a család birtokain dolgozó paraszt emberekkel. A gazdálkodás
évei alatt egy romantikus képet alakított ki magának
a parasztságról és azt a téves meggyőződést,
hogy nem a magyar mezőgazdaság szerkezetében vagy
a parasztok életkörülményeiben kell keresni a bajok forrását,
ha a paraszt család megélhetési nehézségekkel
küzd, és nem tud megállni a saját lábán, hanem az egyén
egyezés reformját akarta megvalósítani,
nemzeti és demokratikus jelszavakat hir­
detett. A volt nemzeti pártiak szintén kü­
lön frakciót alkottak.
Tisza István rendkívüli személyiség volt.
Megalkuvást nem ismert, az elvei mellett
mindig kitartott. Alig volt benne komp­
romisszumkészség, nem igen alkalmazta
a diplomácia módszereit. Pályája kezdeté­
től a dualista hatalmi struktúra fenntartá-
személyiségének a hiányosságaiban.
Hitt abban
ugyanis, hogy az ember
képes önmagát tökéletesíteni.
A parasztságról és
a mezőgazdasági problémákról
kialakított képe
alapvetően élete végéig
nem változott. Az volt az
Tisza István, 1914 körül
álláspontja, hogy az állam
nem gyámkodhat az emberek fölött, „szabad ember szabad
államban" - mondta.
1886-tól országgyűlési képviselő volt szabadelvű párti
programmal. 1897-ben kapta a grófi címet, nagybátyja,
a gyermektelen Tisza Lajos grófi címét ruházta rá és két fiú
testvérére az uralkodó.
Elnöke volt a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Banknak
és több részvénytársaságnak igazgatósági tagja.
Tisza István oszlatta föl 1906-ban a Szabadelvű Pártot
és alapította 1910-ben a Nemzeti Munkapártot. Ő eszközölte
ki a királynál II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai
hamvainak hazahozatalát.
Kétszer volt miniszterelnök, 1903-1905 és 1913-1917
között. Lemondása után 1917 nyarán a debreceni huszárezred
parancsnokaként a frontra ment.
1918. október 31 -én az őszirózsás forradalomhoz csatlakozó
katonák budapesti lakásán meggyilkolták.