Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

A Magyar Királyság etnikai
képe, 1910
meg is valósíthatta. Tevékenységének az
alapja a béke volt, célja pedig egy polgári
állam, gazdasági és társadalmi rend kiala­
kítása. Amikor a háborúra és a forradal­
makra sor került, az ennek az utólag „bol­
dog békeidőknek" tekintett rendszernek
az összeomlását jelentette.
A nemzetiségi megoszlásban változás
következett be a dualizmus évtizedei alatt.
A magyarok aránya a kiegyezés és 1910
között 41,5-ről 54 százalékra emelkedett.
Az emelkedés oka a születések számának
a növekedése és a csecsemőhalandóság va­
lamelyes csökkenése mellett az asszimi­
láció volt. Zsidók, németek és kisebb mér­
tékben szlovákok váltottak nyelvet és
kultúrát. A románok és szerbek körében
kicsi volt az asszimiláció. Egyrészt a vallási
különbség miatt, másrészt, mert a határok
mellett a 19. század második felében a tö­
röktől való függetlenedéssel létrejött anya­
országuk.
Magyarország vallásilag is sokszínű volt.
A lakosság fele római katolikus volt, 14 szá­
zalék református, 13 ortodox, 11 görög ka­
tolikus, 7 evangélikus és 5 százalék izraelita.
Néhány nemzetiség vallásilag is homogén
közösséget alkotott. A szerbek ortodoxok
voltak, a horvátok római katolikusok, a ru­
szinok görög katolikusok. Más nemzeti­
ségek viszont megoszlottak a különböző
felekezetek között. A szlovákok javarészt
katolikusok voltak, de jelentős volt köztük
az evangélikusok aránya is. A románok zö­
me ortodox volt, de nagy számban éltek
köztük a görög katolikus felekezethez tar-