Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Magyarországon azonban a könnyűipar alig
fejlődött.
Sok minden hiányzott azonban az ipari
forradalom előfeltételei közül, ami Nyu­
gat-Európában megvolt. Először is ala­
csony volt az iparosodás foka. Az aktív né­
pességnek még csak egytizede élt iparból
vagy bányászatból. A céhes és a manufak­
turális ipar sem volt jól fejlett, sem techni­
kai színvonalát, sem a szakembergárdát
tekintve. A céhrendszert törvényileg csak
a kiegyezés után számolták fel, 1872-ben.
Az oktatás pedig nagyon fejletlen volt,
a szakirányú oktatás meg végképp hiány­
zott. Nemcsak szakmunkásokból volt hiány,
mérnököket sem képeztek itthon. A ki­
egyezés utáni gazdasági és kulturális fej­
lesztés azonban meg tudta változtatni ezt
a kilátástalan helyzetet és Magyarország ké­
pes volt nagy tempóban ledolgozni ezeket
a hátrányait. Kezdetben azonban „impor­
tálni" kellett mindent: a tőkét, a technikát,
a technológiát, a szakmunkásokat és a mér­
nököket.
Az állam különféle eszközökkel elősegí­
tette az ipar fejlődését. A dualizmus korá­
ban négy ipartámogató törvény született.
Elsősorban adókedvezménnyel támogat­
ták az ipart, de emellett nagyon jelentős
támogatás volt a vasúti tarifarendszer át­
alakítása, a szállítás megkönnyítése. Emel­
lett az állam tulajdonosként is fejlesztett
a gyáriparban. Az 1880-as évekig néhány
nagy gyárat leszámítva még nem dolgoztak
gépekkel a magyar iparban. Ekkor azon­
ban nagyarányú gépesítés kezdődött és
sorra jöttek létre a gyártelepek. Ez a gép­
ipar számára egyre növekvő piacot jelen­
tett. Egy-két évtized alatt kiépült a magyar
gyáripar, és a nagyipar vált az iparosodás
meghatározó tényezőjévé. A hagyományos
céhes kisipar és a háziipar gyorsan tönkre­
ment azokban az ágazatokban, ahol a gyár­
ipar kifejlődött. Magyarországon, mint ál­
talában a tőkeszegény országokban, az volt
a jellemző, hogy nem családi vállalkozá­
sokból, korábbi műhelyekből nőttek ki
a gyárak, hanem szinte kizárólagosan rész­
vénytársasági alapon szerveződtek. A meg­
késett fejlődésből pedig előnyt lehetett ko­
vácsolni, mert a kor élenjáró technikáját
vették át, és nem járták be azt a hosszú utat,
amelyet a nyugat-európai ipar a fejlődése
során megtett.
A magyar ipari fejlődésben érthető mó­
don az élelmiszeripar volt a domináns, hi­
szen a mezőgazdaság megtermelte hozzá
Csillések a zsakaróci
bányában, 1900-as évek
Az 1850-ben alapított
szombathelyi Mayer-
gépgyár hirdetése,
1910 körül