Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Szilágyi Dezső (1840-1901)
Hazai és külföldi jogi
tanulmányai után kezdetben
ügyvédként dolgozott.
1867-től elnöki
titkár volt az igazságügyminisztériumban.1871től
a miniszterelnökség
kodifikátori (törvényszerkesztő,jogszabályalkotó)
bizottságának a tagja.
1870-ben Angliában járt
tanulmányúton. Feladata
volt a törvénykezési
Szilágyi Dezső, 1875 körül.
szervezet és a bűnvádi
Licskó J. felvétele
eljárás tanulmányozása.
1874-től 1889-ig a budapesti egyetemen büntetőjogot
tanított.
1871-től Deák-párti, majd szabadelvű párti képviselő. 1877ben
a vám- és kereskedelmi szövetség megújítása körüli viták
miatt kilépett a Szabadelvű Pártból és az Egyesült Ellenzék
(gúnynevén a „Habarékpárt") egyik vezére lett. 1886-ban
kivált az ellenzékből, majd 1889-ben újra a Szabadelvű Párt
tagja lett. 1889 és 1895 között igazságügy-miniszter volt
A Szabadelvű Párt számára is nagyon
kedvezőtlen volt a kiegyezési és a költség­
vetési exlex állapot, ezért nem méltatlan­
kodtak, amikor Széli Kálmán engedmé­
nyeket tett az ellenzéknek, és csakhamar
békét teremtett az uralkodó eliten belül.
Először is Szilágyi Dezső közvetítésével
egy öt pontból álló paktumot kötött az
ellenzék vezetőivel. A paktum azt tar­
talmazta, hogy az ellenzéki pártok nem
akadályozzák meg a képviselőház megala­
kulását, az elnök és az alelnökök meg­
választását. Az ellenzék vállalta, hogy el­
veinek fenntartása mellett nem gátolja
meg a költségvetési felhatalmazás, az évi
újonclétszám és a gazdasági kiegyezés el­
fogadását. A költségvetési felhatalmazás,
amit indemnilynek vagy indemnitásnak
neveztek, azt jelentette, hogy ha egy évre
bármilyen okból nem sikerült az ország­
gyűlésnek költségvetést elfogadnia, akkor
Tisza Kálmán, Szapáry Gyula és Wekerle Sándor kormányában.
1895-től 1898-ig ő volt a képviselőház elnöke.
Igazságügy-miniszterként számos törvény megalkotása
fűződik a nevéhez. Előkészítette a büntető perrendtartást,
megkezdte a polgári törvénykönyv kidolgoztatását és
az anyagi büntetőjog reformját. Az ő minisztersége idején,
1894-ben fogadta el az országgyűlés az egyházpolitikai
törvények közül a házassági jogról, a gyermekek vallásáról
és az állami anyakönyvezésről szóló törvényeket.
Nagyon jó előadó volt, a képviselőházban szépen felépített,
hosszú beszédeket tartott. Beszédei retorikai teljesítmények
voltak. Mikszáth szerint vagy egy órát beszélt,
vagy kettőt, aszerint, hogy a helyzet és a tárgy mennyit
igényelt. A „nagy cséplőgépnek" nevezték, mert hosszú
gondolatmenetekben bármit meg tudott cáfolni, torzfigurákká
csavarta át a szónokok teóriáját és logikáját.
Szilágyi Dezső rendkívüli személyiség volt, kiemelkedő
képességekkel és összeférhetetlen természettel, örök
konfliktusban állt a Szabadelvű Párttal, és ebből a szempontból
mindegy volt, hogy éppen a kormánypárthoz
tartozott vagy az ellenzékhez. Kortársai egyszerre tisztelték
és féltek tőle. „Szilágyiak csak egyenkint születnek
és igen ritkán" - írta róla Mikszáth.
felhatalmazást ad a kormánynak, hogy az
előző évi költségvetés alapján kormá­
nyozzon. Ezzel megszűnik az exlex álla­
pot, az adók kivethetőek és beszedhetőek
és a kifizetések is teljesíthetőek. Meg­
egyeztek továbbá, hogy bevezetik a kúriai
bíráskodást, és megváltoztatják a ház­
szabályok egyes pontjait, de nem lesz gyö­
keres házszabályreform. És végül, hogy
folytatják a megbeszéléseket az Ausztriá­
val kapcsolatos gazdasági kérdésekről,
mint a vámközösség, bankügy, valuta.
Széli elődjének majdnem egész kormá­
nyát átvette, csak az ipar- és kereskede­
lemügyi és az igazságügy-minisztérium
élén volt változás. A paktum pontjait meg­
valósították, és Ausztriával a vám- és ke­
reskedelmi szövetséget 1907 végéig meg­
hosszabbították.
Széli Kálmán megvalósította az agrá­
riusok követelései közül az agrárvámok