Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

a nemzeti követelések jegyében. Az ellen­
zék obstrukciója miatt 1903. május l-jétől
ismét beállt a költségvetési exlex. Széli Kál­
mán lemondott.
Tisza István ismét aktív politizálásba
kezdett. Régóta érvelt amellett, hogy a ma­
gyar nemzet érdekében áll a közös hadse­
reg fejlesztése, amely eszköz az Osztrák-
Magyar Monarchia nagyhatalmi állásának
fenntartásához és Magyarország területi
integritásának megőrzéséhez. A Monar­
chia az 1870-es évek vége óta a balkáni
népek függetlenségének védelmezője, és
Tisza István felfogása szerint ezzel a politi­
kával a Monarchia, és azon belül Magyar­
ország saját létérdekeit is védelmezi. Az
erős, ütőképes közös hadsereg fenntartá­
sának eszméje egyáltalán nem volt népsze­
rű Magyarországon, alig voltak, akik így
gondolkodtak. A magyar politikai életet
Tisza István józan felfogásával szemben
a rövidlátás jellemezte. Változatlanul a köz­
jogi kérdésekben élték ki magukat, egyál­
talán nem akartak összefogni Ausztriával
semmilyen közös cél érdekében. Igaz, ez
kölcsönös volt, Ausztria sem a magyarok­
kal. A birodalom két fele egymásra acsar­
kodott.
Széli Kálmán lemondása után Tisza Ist­
ván kapott miniszterelnöki megbízást,
mert az uralkodó tőle várta az obstruk­
ció letörését. Tisza azonban nem tudott
kormányt alakítani, mert politikustársai,
akiket a miniszteri tisztségekre felkért,
Fejérváry Géza honvédelmi miniszter kivé­
telével nem vállalták el a tárcák vezetését.
Ezek után 1903 júniusában Ferenc József
régi bizalmasát, Khuen-Héderváry Károlyt
nevezte ki miniszterelnökké. Neki átmene­
tileg sikerült felszámolnia az obstrukciót,
de csak azon az áron, hogy levette na­
pirendről a katonai törvényjavaslatokat.
Khuen-Héderváry kormánya ennek elle­
nére nem volt hosszú életű, a miniszterel­
nök már augusztus 6-án bejelentette a kor­
mány lemondását, amelyet Ferenc József
ugyan elfogadott, de november elejéig ezt
a kormányt tartotta hivatalban.
A parlamenti válságot csak tetézte, hogy
Ferenc József 1903 szeptemberében ki­
adott egy hadi parancsot, a chlopi hadpa­
rancsot, amelynek fő mondandója az volt,
hogy az uralkodó ragaszkodik a közös had­
sereg fennálló és jónak bizonyult intézmé­
nyeihez, és a közös hadsereg tovább fog ha­
ladni a komoly kötelességteljesítés útján,
áthatva az egység és az összhang szellemé­
től. Ez a szellem minden nemzeti sajátossá­
got tisztel, és minden ellentétet kiegyenlít,
„amennyiben minden néptörzsnek külö­
nös jelességeit a nagy egésznek javára érté­
kesíti". Ez a mondatrész váltott ki Magyar­
országon nagy vihart, mert „néptörzsnek"
nevezte a magyarokat, eggyé degradálta
őket a sok közül. Khuen-Héderváry szerint
a hadparancs nem csorbította Magyaror­
szág törvényes jogait, de az ellenzék ellene
fordult és a miniszterelnök ismételten le­
mondott.
Khuen-Héderváry Károly,
1903