Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

A Herz és fia szalámigyár
hirdetése, 1900 körül
Az ózdi vasgyár kohója,
1913
a nyersanyagot. Az élelmiszeriparon belül
a malomipar volt a vezető ágazat. Egé­
szen az 1890-es évekig Budapest volt a vi­
lág legnagyobb malomipari központja, ak­
kor a második helyre szorult Minneapolis
mögött. A malomipar mellett a cukoripar,
a szeszipar, a konzervipar és a húsfeldol­
gozó ipar volt a legjelentősebb. Nagyon
fejlődött a dohánygyártás és a faipar.
Az élelmiszeripar mellett a nehézipar
egyes ágai fejlődtek kiugróan, mint a bá­
nyászat, vaskohászat, gépgyártás. Ezeknek
a fejlődése összefüggött a vasútépítéssel,
a mezőgazdaság gépigényével, később pe­
dig a városi infrastruktúra kiépülésével,
majd a városi tömegközlekedés kialakulá­
sával. A nehézipar területén Budapest mel­
lett az anina-resicai körzet volt az ország
legfejlettebb iparvidéke. Kialakult még né­
hány ipari centrum, mint például a Rima­
murányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., amely
1881-ben két részvénytársaságból jött létre.
Az ipari forradalom második szakaszá­
ban nagyobb mértékben elterjedtek az új
energiahordozók (olaj, elektromos ener­
gia), amelyek új ipari ágazatokat hoztak
létre. Megindult az acélgyártás. A gépgyár­
tásnak több mint a fele Budapesten műkö­
dött. Arad, Resica és Győr voltak még
a központjai. A MÁVAG mozdonyainak,
a Ganz-gyár és a Győri Vagongyár vagon­
jainak, az Óbudai Hajógyárnak és a Ganz-
Danubius fiumei tengeri hajógyárának
komoly külföldi piacai voltak. A Ganz-
Danubius volt az ország legnagyobb gép­
gyártó vállalata. A MÁVAG pedig 1500.
mozdonyával 1900-ban a párizsi világkiál­
lítás nagydíját nyerte el. 1913-tól Buda­
pesten volt a Monarchia legnagyobb repü­
lőgép-építő üzeme.
Megnőtt a villamos gépek iránti igény.
A Ganz-gyár gyártott villamos motorokat
és transzformátort. A lóvasutat hama­
rosan kiszorította a villamos, a transzfor­
mátor alkalmazása pedig lehetővé tette
a városi közvilágítás kiépítését. A transz­
formátor a Ganz-gyár három mérnöké-