Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

eavatkozás ellen Tisza is szót emelt, ami­
vel az osztrák parlamentben váltott ki
nemtetszést, ahol egyébként is folytonosan
bírálták a magyar parlamentarizmus mű­
ködési zavarai miatt. Itthon pedig a közös
hadsereg erősítésének a támogatása miatt
támadta az ellenzék. Tisza azonban nem
volt ijedős.
1904. március 15-én új ülésszak kezdő­
dött. Tisza István egy példa nélküli lépés­
re szánta el magát: ideiglenes jelleggel
magukat a házszabályokat akarta módosí­
tani, anélkül, hogy előzetesen kiküldött
volna egy házszabály-revíziós bizottságot.
Az új házszabályokkal Tisza István a parla­
ment működőképességét akarta biztosítani.
A képviselőházban az ellentétek kiéleződtek
és válsághelyzet fenyegetett. A házszabály­
módosításból ekkor azért nem lett semmi,
mert Thaly Kálmán, a Függetlenségi Párt
Kossuth-csoportjának tiszteletbeli elnöke
kompromisszumot ajánlott. Azt javasolta,
hogy Tisza vonja vissza az indítványát,
a Szederkényi-csoport pedig hagyja abba
az obstrukciót, és szavazza meg az 1903. évi
újoncozási törvényt. A Szederkényi-párt
elfogadta az ajánlatot, Tisza István pedig
visszavonta házszabály-módosító indítvá­
nyát. Helyreállt a parlamenti működés nor­
mális rendje.
Ezután hónapokig tartó nyugodt idő­
szak következett a parlamentben, de Tisza
István nem vette le a napirendről a házsza­
bályok szigorításának kérdését. 1904. ok­
tóber 8-án az ugrai választóihoz írt nyílt le­
velében ismertette először a terveit. Ez
a fordulat a Szabadelvű Párt legtöbb tagját
is váratlanul érte, nemcsak az ellenzéket.
Saját pártjából is többen ellenezték Tisza
szándékát, például Széli Kálmán és Berze-
viczy Albert, mert nyugodt időszakban ter­
vezett olyan lépést, amely nagy politikai
konfrontációt idézhetett elő. Tisza lépése
leginkább az ellenzéknek azokat a vezetőit
érintette kínosan, akik az obstrukció ellen­
zői voltak, mint Apponyi Albert és Kos­
suth Ferenc, mert őket a saját pártjuk előtt
kompromittálta.
Tisza tudatában volt annak, hogy a
házszabály-revízióba belebukhat, de nem
ragaszkodott annyira miniszterelnöki ha­
talmához, hogy az visszatartotta volna.
Meggyőződése volt, hogy az országnak
égető szüksége van erre a reformra érde­
kei védelmében, és azért nem tudta volna
vállalni a felelősséget, ha meghátrál olyas­
mi elől, amit kötelességének érzett.
Az ellenzék pártállástól függetlenül ér­
velt a házszabály-revízió ellen. Tiszát meg­
vádolták, hogy a császár akaratát hajtja
végre, és nem önállóan cselekszik. A má­
sik fő érv a választójogi rendszer volt, az
a tény, hogy Magyarországon nem alakult
ki parlamenti váltógazdaság, és az ellen­
zéknek nem volt esélye kormányra kerül­
ni. Apponyi Albert a többségi elvet, ame­
lyet Tisza István olyan sokat hangoztatott,
összekapcsolta azzal, hogy a többség a vá­
lasztásokon vitatható módon jött létre.
Hogy a nemzeti akarat a választásokon
nem tud megnyilvánulni, mert a választó­
jog korlátozott. Elsősorban tehát a nemze­
ti akarat érvényesülésének akadályait kell
eltávolítani.
Az ellenzék részéről a házszabályok meg­
változtatásával szembeni ellenállás elsősor-
Thaly Kálmán képmása.
Olajfestmény
A felsőház ülésterme az új
országházban