Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Látjuk tehát, hogy a paraszti társadalom
az egész társadalmon belül egy önálló pira­
mist formált, a csúcsán egy szűk réteg je­
lentős birtokkal, az alján a nincstelen ag­
rárproletárok nagyon széles rétegével. Az
agrárnépességnek jóval több mint a fele ki­
zárólag bérmunkából élt.
Városi polgárok 1848 előtt is éltek a ma­
gyar társadalomban. A forradalom, de fő­
leg a kiegyezés után azonban a hagyo­
mányos városi polgárság mellett kialakult
egy új nagypolgárság. A századfordulón
800-1000 család tartozhatott ehhez az új
városi burzsoáziához. Túlnyomó részüket
képezte a zsidó terménykereskedőkből for­
málódó ipari és fináncburzsoázia. Mellet­
tük néhány hagyományos városi magyar
polgárcsalád, amely elsősorban a háztulaj­
donának köszönhette gazdagságát, és az
1830-1840-es években bevándorolt főleg
német eredetű ipari vállalkozók tartoztak
még ebbe a körbe. A gyárosok és a banká­
rok túlnyomó része a zsidó terménykeres­
kedők közül származott. A magyar társa­
dalom nyitott volt, mert mind a német,
mind a zsidó családok asszimilálódtak.
A zsidó nagypolgárság is törekedett a be­
olvadásra, életformájában igyekezett ido­
mulni az arisztokratákhoz. Sokan vásárol­
tak közülük földbirtokot, vagy béreltek
földet, és volt kastélyuk vagy kúriájuk.
Emellett azonban városi életüket sem ad­
ták föl. Elfogadták a korábbi nemesség ve­
zető szerepét a politikai életben, a máso­
dik, harmadik generáció pedig, amelyik
már többnyire kikeresztelkedett, aktívab­
ban részt vett a politikában is.
A városokban nemcsak nagypolgárság
élt, hanem középpolgárok is, méghozzá
nagyobb lélekszámban. A társadalom egé­
széhez képest azonban ez a réteg aránylag
vékony volt. Köztük sokkal többen voltak,
akik az 1848 előtti városok német és ma­
gyar polgárságából származtak, de eredetét
tekintve nagyon vegyes volt. Idetartoztak
a bérháztulajdonosok, az öt segédnél töb­
bet foglalkoztató kereskedők, az ipari kö­
zépüzemek (6-25 munkás) tulajdonosai,
kisebb bankok és hitelintézetek tulajdonosai,
nagyobb bankok egyes részvényesei
vagy egyes nagybirtokok bérlői.
A kiegyezés utáni évtizedekben nagyon
megnőtt az értelmiség létszáma a társadalmon
belül. Az 1910. évi népszámlálás szerint
a családtagokkal együtt a népesség 4,2
százaléka tartozott az értelmiség kategóriájába.
Részben nemesi származásúak voltak,
de a korszakon belül annyira megnőtt
a nem nemesi származásúak aránya, hogy
az értelmiségi rétegnek már csak hozzávetőleg
a hatodrészét tették ki a nemesek.
Napszámos aratók Tolna
megyében, 1910 körül
Hatvany-Deutsch Sándor
báró, nagyiparos fiaival,
1901