Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

ukció a magyar országgyűlésben 1898 októberében,
és az obstrukciónak a Szabadelvű
Pártban is voltak szövetségesei. Heves
jelenetek zajlottak a képviselőházban és
a becsületsértések miatt gyakoriak voltak
a párbajok.
Bánffy megpróbálkozott az obstrukció
letörésével. Tisza István - Tisza Kálmán
korábbi miniszterelnök fia, aki már hosz-
szú ideje aktív szereplője volt a közéletnek
- mellé állt az obstrukció letörésében, mert
egyetértve a kormánnyal felelőtlenségnek
és az ország érdekeit sértőnek minősítette
azt. Szilágyi Dezső házelnök azonban velük
szemben ragaszkodott a házszabályok be­
tartásához és élesen támadta a miniszterel­
nököt.
1898. november végén a kormány már
nagyon szorult helyzetben volt, mert a kö­
vetkező évre nem volt elfogadott költség­
vetés és az obstrukció miatt remény sem
volt arra, hogy legyen. Az is bizonyosnak
látszott, hogy az Ausztriával kötendő vám-
és kereskedelmi egyezményt sem lehet el­
fogadtatni az országgyűlés ellenállása miatt.
A kormány olyan helyzetbe került, hogy
vagy lemond, vagy csak alkotmányellene­
sen tud kormányozni, mert elfogadott
költségvetés nélkül csak alkotmányellene­
sen vethette ki és szedethette be az adókat
és állíthatta ki az újoncokat.
A Tisza-csoport jött Bánffy segítségére.
A képviselőházban volt egy tömörülés, ame­
lyet a két Tisza, apa és fia vezettek. Ők sem
nézték jó szemmel Bánffy módszereit, vi­
szont az ellenzék obstrukciós magatartását
is elítélték. Egy merőben szokatlan lépésre
szánták el magukat, olyan törvényjavasla­
tot akartak elfogadtatni, amely a kormány­
nak felhatalmazást ad az 1899. évi költség­
vetés elfogadására és az Ausztriával való
gazdasági kiegyezés fenntartására. A Sza­
badelvű Párt döntő többsége a javaslat mel­
lé állt, de néhányan a legtekintélyesebb po­
litikusok közül - Szilágyi Dezső, Csáky
Albin, Hieronymi Károly, ifj. Andrássy
Gyula - kiváltak a pártból. Szilágyi Dezső
lemondott házelnöki tisztségéről. Tisza Ist­
ván vállalkozott volna arra, hogy a képvise­
lőház elnöke legyen és a Szabadelvű Párt
többségének akaratát keresztülvigye a kép­
viselőházon, de nemcsak az ellenzék sora­
kozott föl egységesen ellene, hanem a Sza­
badelvű Pártban is visszatetszést keltett.
Végül Tisza István került nehéz helyzetbe,
mert Ferenc József sem állt a makacs politi­
ka mellé, nem hajlott a Bánffy által ajánlott
rendkívüli állapot bevezetésére és békés
megoldást keresett. Tisza Kálmán is féltette
a fiát attól, hogy a képviselőház elnöki tisz­
tének elvállalásával és az obstrukció letöré­
sével derékba fog törni politikai karrierje,
ezért arra kérte, hogy utasítsa vissza a felkí­
nált házelnökséget. Tisza István nem vállal­
ta el a házelnökséget, a Tisza-lexnek elke­
resztelt törvénykezdeményezés nem került
a képviselőház elé. A Tisza-csoport segíteni
akart Bánffynak kilábalni a nehéz helyzet­
ből, de az ellenkezőjét érték el, a Tisza-lex
a miniszterelnök bukását okozta. 1899. feb­
ruár 18-án Bánffy bejelentette lemondását.
1899. január l-jétől az ország kiegyezési
és költségvetési exlex állapotban volt. 1899
februárjában azonban olyan miniszterelnök
váltotta a népszerűtlen Bánffyt, aki közbi­
zalmat élvezett. Széli Kálmán lett a minisz­
terelnök, jól ismert pénzügyi szaktekintély,
aki már 1875-től pénzügyminiszter volt.
Széli képes volt a feszültségek csökkentésé­
re, kompromisszumok megteremtésére.
Az osztrák parlament
épülete Bécsben,
1900 körül
Az országgyűlés elnökének
csengője, 20. század eleje