Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
vei és 1908 után a Nyugat megjelenésével<br />
szerezte vissza elsőbbségét újra.<br />
A <strong>dualizmus</strong> évtizedei alatt a művészetek<br />
is áruvá váltak. A magasművészet mellett<br />
megjelent a szórakoztatóipar. Az előbbit<br />
a művészi színház, az opera, a hangverseny,<br />
a kiállítás és a rangos szépirodalom alkotásai<br />
képviselték. A tömegkultúra pedig továbbrétegződött.<br />
A polgárság volt a közönsége az<br />
operetteknek és a népszínműveknek. A mulatók,<br />
kabarék, orfeumok közönsége és az<br />
élclapok olvasói olyan alacsonyabb műveltségű<br />
városlakók voltak, akik anyagi helyzetük<br />
folytán áldozhattak ezekre a szórakozási<br />
formákra. A városi szegénység a cirkuszba és<br />
a Vidám Park elődjébe, az Angolparkba járt<br />
szórakozni, és ponyvaregényeket olvasott.<br />
Az 1890-es évek közepétől nagyon gazdag<br />
színházi élet bontakozott ki, amelynek<br />
központja Budapest volt. Ekkor nyílt meg<br />
a Nemzeti Színház és az 1875 óta működő<br />
Népszínház mellett a Vígszínház, a Magyar<br />
Színház, a Király Színház. Az Opera 1884ben<br />
nyitotta meg kapuit. Működött a Budai<br />
és a Városligeti Színkör. A 20. század elején<br />
megjelent a politikai kabaré műfaja is.<br />
A Király Színház operetteket játszott, ami<br />
a Monarchiát a legjobban jellemző műfaj<br />
volt. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka<br />
Jenő és Jacobi Viktor operettjeit még ma is<br />
játsszák szerte Közép-Európában.<br />
1896-ban vetítették Budapesten az első<br />
mozgóképet. Heltai Jenő nevezte el a mozgókép<br />
üzemet mozinak. 1913-ban már 114<br />
mozi működött Budapesten, még nem<br />
önállóan, hanem főleg kávéházakban.<br />
A különböző kategóriájú kávéházak behálózták<br />
a belső városrészeket. Egyes társadalmi<br />
rétegekben életformává vált a kávéházba<br />
járás, ami a társasági élet fontos<br />
színtere lett. A kávéházak járatták a nagy<br />
lapokat, az újságolvasás a kávéházi időtöltés<br />
természetes formája volt. Az íróknak<br />
és a művészeknek törzskávéházaik voltak,<br />
a New Yorkba, a Japánba jártak. Elsősorban<br />
az iskolázott középosztálybeli férfiak<br />
jártak kávéházba.<br />
A századfordulón kezdett a szabadidő eltöltésének<br />
egyik elterjedt formájává válni<br />
a sport. Az atlétika, a korcsolyázás, a kerékpározás,<br />
a vívás, úszás, evezés, a teke és mindenekelőtt<br />
a foci. Sportegyletek, atlétikai klubok<br />
és tornaklubok alakultak, mint például<br />
az MTK, a BEAC, a Fradi és a Vasas.<br />
Gyerünk az Edison<br />
mozgóba. Bíró Mihály<br />
plakátja, 1911<br />
A Reitter Kávéház<br />
Budapesten az Andrássy<br />
úton, 1896 körül. Klösz<br />
György felvétele
Change language