Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

párt másik feladata 1867-ben az volt, hogy
az ellenzékiséget mérsékelje, mederben tart­
sa, a szélsőbal táborát csökkentse. Ennek az
a magyarázata, hogy a kiegyezés jól megfelelt
a középnemesek és a főnemesek érdekeinek.
Az alsóbb néposztályoknak nem szándékoz­
tak politikai jogokat biztosítani, a tömeg­
mozgalmaktól - mint például a demokrata
körök mozgalmai vagy az alföldi szegénypa­
raszt mozgalmak - pedig részben féltek,
részben elhatárolták magukat. Idővel azon­
ban egyre csökkent az esélye annak, hogy
a szélbal tábora növekedjen, a tömegmoz­
galmak pedig elültek. A balközép ezt a funk­
cióját is elvesztette.
Az Andrássy-kormány mindent meg­
valósított, amit a balközép párt 1867 jú­
niusában kiadott részletes és liberális
programjában elérendő célként megfogal­
mazott. Az 1872-es választás még az 1869-
esnél is nagyobb választási kudarcot ho­
zott a balközép párt számára. A balközép
lába alól végképp kicsúszott a talaj és poli­
tizálása öncélúvá vált. Az 1872-es válasz­
tástól a fúzióig eltelt három év már csak
kínlódás volt, kiútkeresés a párt kilátásta­
lan helyzetéből.
Az 1872-es választások után a balközép
vezetői számára is egyértelművé vált,
hogy választások útján nem tudnak kor­
mányra kerülni. Rájöttek arra, hogy új
taktika kell, mert lassanként a párt tagjai
is kezdték megelégelni az öt éve folytatott
hiábavaló közjogi küzdelmet. Már a vá­
lasztások alatt is kiléptek néhányan és
egyes Deák-pártiakkal összefogva megala­
kították a reformpártot. Szép lassan kiala­
kult az az irányvonal, amely a Deák-párt­
tal való megegyezés útját egyengette.
1872 végén Ferenc József Szlávy Józse­
fet, Lónyay kormányának kereskedelemügyi
miniszterét nevezte ki miniszterelnökké.
Szlávy még megpróbált tiszta Deák-párti
kormánnyal kormányozni, de az egyre na­
gyobb gazdasági bajokon nem sikerült át­
vergődnie. Ráadásul 1873-ban tőzsdekrach
ütött be Bécsben. Cégek sora jutott csődbe,
és a válság Magyarországra is átterjedt.
Emellett óriási botrány kerekedett a
Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasútvonal,
a keleti vasút építése körül. Egy külföldi fő­
vállalkozó többrendbeli csalással 20 millió
forint körüli összeget emelt ki a társaság
pénztárából. Ez óriási pénz volt, ha azt vesz-
szük alapul, hogy 1875-ben például egy ez­
redesnek évi 3000 forint volt a fizetése és
a magyar állam még 1910-ben is csak - fo­
rintra átszámolva, mert akkor korona volt
a hivatalos fizetőeszköz - 15 millió forintot
költött az összes állami alkalmazott nyug­
ellátására. A magyar állam és Szlávy kor­
mánya azért került bajba, mert a meg­
maradt összegből nem lehetett befejezni
a vasút építését. Ugyanakkor nagyon sok
nyugat-európai kisrészvényes pénze is ben­
ne feküdt az üzletben. Az építkezés botrá­
nyai nemzetközivé terebélyesedtek. A ma­
gyar hitelélet megingását vonták maguk
után és az a veszély fenyegetett, hogy az or­
szág kénytelen lesz fizetésképtelenséget be­
jelenteni. A korszakban a vasútvonalak ka­
matgaranciával épültek, azaz a magyar
állam garantálta a befektetőnek a bizonyos
mértékű megtérülést. Az is kiderült, hogy
ez a vállalat több mint 13 millió forintot
vett fel az állami költségvetésből kamatbiz-
Szlávy József, 1880 körül.
Ellinger Ede felvétele