Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

Wlassics Gyula báró (1852-1937)
Magyarországon végezte jogi tanulmányait, majd külföldi
tanulmányutat tett. Kezdetben bíróságon dolgozott, majd
az igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályára
került. 1882-től alügyész, 1886-tól főügyészhelyettes volt.
1890-1895 és 1903-1906 között a budapesti egyetemen
a büntetőjog tanára volt.
1892-től a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője volt.
1895-1903-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter Bánffy
Dezső és Széli Kálmán kormányában. Ő nyitotta meg az
egyetemek bölcsészeti, gyógyszerészeti és orvosi karát
a nők előtt. Ő vezette be, hogy minden nyomtatásban meg­
jelent termékből nyomdai köteles példányt kellett elhelyezni a Nemzeti Könyvtárban.
Wlassics minisztersége idején alapították a Képzőművészeti Akadémiát.
1906-1935-ig a Közigazgatási Bíróság elnöke volt. A bárói címet 1916-ban nyerte el.
1886-tól az MTA levelező, 1892-től rendes tagja volt. 1898-1901 között pedig az MTA
másodelnöke. 1918-ban ő volt a főrendiház elnöke. 1923-tól tagja volt a hágai választott
bíróságnak. 1927-1935-ig a felsőház elnöke volt.
A művészeti főiskolákat is létrehozták.
1872-ben alapították a Mintarajziskola és
Rajztanárképzőt, amely Benczúr Gyula ve­
zetésével alakult Képzőművészeti Főisko­
lává. A változások ellenére sokan választot­
Wlassics Gyula. Strelisky
felvétele
tak továbbra is külföldi egyetemeket és
a művészek közül is sokan tanultak Mün­
chenben vagy Párizsban.
1875-ben hozták létre a Zeneakadémiát,
amelynek vezetésére Liszt Ferencet kérték
A József Műegyetem
épülete a Múzeum körúton.
Színes levelezőlap,
1900-as évek eleje