Kozári Mónika -Magyarország története 16 A dualizmus kora 1868 ...

A magyaros díszruha,
az úgynevezett díszmagyar,
a 19. század közepétől lett
nemzeti díszöltözék
A komjáti Wodianer-kastély
a Nyitra völgyében, Nyitrától
keletre, 1896. Klősz György
felvétele
látszik, hogy milyen fontosnak tartották
az ottani jelenlétet. Arányuk az 1872.
évi választást leszámítva mindig 10 szá­
zalék fölött volt, általában 12-14, de
kritikus időszakokban, például az egy­
házpolitikai harcok idején meghaladta
aló százalékot is. A korszak miniszter­
elnökei közül 15-ből 9, a 111 miniszter­
ből 38 került ki közülük. A főispánok­
nak pedig 30 százaléka. A diplomáciai
karban is jelentős volt a számuk, a ma­
gyar honos diplomatáknak több mint
a fele főnemes volt.
A vidéki társadalom jelentős része
a nagybirtokok függőségében élt. Az
arisztokraták kastélyai - mert kastély­
nak lenni kellett, az az életmódjukhoz
hozzá tartozott, elvárás volt - és birto­
kai gazdasági és sokszor szellemi köz­
pontok is voltak. Sok kastélyban volt
könyvtár, levéltár vagy műgyűjtemény,
például festmények.
Az arisztokraták mellett voltak nem fő­
nemesi - középnemesi és nagypolgári -
nagybirtokosok is. összességében 270 olyan
nagybirtokos volt, aki több mint 10 000
holdat birtokolt. Az ő kezükön volt a föld­
terület 23 százaléka. A jobbágyfelszabadí­
tás érzékenyen érintette őket, mert elvesz­
tették a parasztok munkaerejét, igaerejét és
az eszközöket. Át kellett alakítaniuk gazda­
ságukat, beruházni, gazdasági épületeket
építeni, állatokat tartani, eszközöket vásá­
rolni. Ezt ők, ha nem is minden nehézség
nélkül, de végre tudták hajtani. Ha nem
volt elegendő tőkéjük, hitelt vettek föl,
vagy birtokrészeket adtak bérbe. Egy-két
évtized alatt teljesen átálltak a bérmunká­
ra. Az állam kárpótlást fizetett a jobbágy­
felszabadításért és ez hozzájárult ahhoz,
hogy az átállás ennyi idő alatt megvalósul­
hasson.
Ezer és tízezer hold közötti birtokkal
már sokkal többen rendelkeztek, az összes
nagybirtokos fele ebbe a kategóriába esett.
Köztük már nagy különbségek voltak lehe­
tőségeikben, a birtok modernizálása és az
új körülményekhez való alkalmazkodás te­
kintetében.
A századfordulón az arisztokraták fia­
talabb generációja a polgári foglalkozások
felé kezdett fordulni. Számukra nem volt