02.07.2013 Views

Isten minden embert elhívott

Isten minden embert elhívott

Isten minden embert elhívott

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A bűnbeesés eltorzította az emberben <strong>Isten</strong>nek<br />

azokat a lényegi vonásait, amelyeket a teremtés<br />

rendje szerint hordozott. A Biblia több helyen is leírja<br />

ezt a drasztikusan megváltozott helyzetet:<br />

Római levél 3,22b-23: „Mert nincs különbség:<br />

Mindenki vétkezett, és híjával van az <strong>Isten</strong><br />

dicsőségének”.<br />

Jeremiás 16,4: „Halálos betegségben halnak meg,<br />

nem gyászolják meg, és nem temetik el őket,<br />

… holttestük pedig az ég madarainak és a föld<br />

vadállatainak lesz az eledele.”<br />

Zsoltár 144,4: „Az ember a lehelethez hasonló,<br />

napjai a tűnő árnyékhoz.”<br />

Prédikátor 3,19: „Az emberek sorsa olyan, mint<br />

az állatoké: Ahogyan meghal az egyik, ugyanúgy<br />

meghal a másik is.”<br />

Rómaiak 1,21: „Értetlen szívük elsötétedett.”<br />

Efézusiak 4,18: „Az ő elméjükre sötétség borult, és<br />

elidegenedtek az <strong>Isten</strong>nek tetsző élettől.”<br />

<strong>Isten</strong>től távol az emberi gondolkodás <strong>minden</strong><br />

lehetséges eltévelyedésnek és zűrzavarnak ki van<br />

téve. Az evolúciós világnézetek, az ideológiák, a<br />

vallások és az összes lehetséges ateista rendszer<br />

nagyon meggyőzően bizonyítják ezt. Így sok<br />

gondolkodónál is megtaláljuk az ember negatív<br />

megítélését:<br />

Friedrich v. Schlegel kultúrfilozófus és nyelvkutató<br />

(1772-1829): Az ember egyszerre állat, növény és<br />

ásvány.<br />

Friedrich Nietzsche nihilista filozófus (1844–1900):<br />

Az ember szörnyeteg és felsőbbrendű állat. Nem<br />

más, mint egy „kozmikus csavargó”.<br />

112<br />

Az ember a bűnbeesés<br />

Theodosius Dobzhansky orosz származású amerikai<br />

örökléskutató (1900–1975): Az ember az evolúció<br />

egyetlen terméke, amely tudatában van annak, hogy<br />

az állatvilágból keletkezett evolúció révén.<br />

Jaques Monod Nobel-díjas francia biokémikus<br />

(1910–1976): Az ember egy csavargó a<br />

világ<strong>minden</strong>ség peremén.<br />

Theo Löbsack ateista: Az ember az „evolúció<br />

tévedése”.<br />

Ludwig E. Boltzmann (1844–1905), a bécsi<br />

egyetem elméleti fizika professzora teljesen<br />

az evolúcióelmélet rabjává vált. A század<br />

legnagyszerűbb ötletének tartotta azt a<br />

gondolatot, hogy az élet eredete Teremtő nélkül is<br />

megmagyarázható: „Véleményem szerint a darwini<br />

tan jótékony hatással lesz a filozófiára. Ha arról<br />

kérdeznek, hogy korszakunkat (a 19. századot)<br />

a jövőben a vas, a gőz vagy az elektromosság<br />

korszakának nevezik-e majd, gondolkodás nélkül azt<br />

válaszolom, hogy a mechanikus természetfelfogás<br />

korszakának, Darwin korszakának fogják nevezni.”<br />

Napjainkban egyre több tudós ismeri fel, hogy az<br />

evolúciótan a XIX–XX. század legnagyobb tévedése.<br />

(Ezt a témát részletesen tárgyalja a szerző két<br />

másik könyve: „Am Anfang war die Information”<br />

[„Kezdetben volt az információ”, Evangéliumi Kiadó,<br />

1998] és „Schuf Gott durch Evolution?” [„Teremtés<br />

+ evolúció = ?”, Evangéliumi Kiadó, 1991], úgyhogy<br />

ezzel itt részletesen nem foglalkozunk.)<br />

Egy példán keresztül szeretnénk bemutatni, hová<br />

vezet az evolúciós gondolkodás kényszere. Az<br />

emberi szülés problematikájáról van szó. Josef H.<br />

Reichholf „Schwere Geburt beim Menschen – leichte<br />

Geburt bei Tieren” [Nehéz szülés az embernél<br />

– könnyű szülés az állatoknál] című cikke (A német<br />

„Natur” című folyóirat, 1989. július, 57-59. oldal) jól<br />

szemlélteti a szokásos gondolkodásmódot. „Privileg

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!