You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A vese<br />
– a szűrés<br />
rekordteljesítménye<br />
Az emberi vese a maga 120-160 g súlyával<br />
egy komplex fizikai-kémiai üzemet alkot, amely<br />
nélkülözhetetlen a vér megtisztításához (lásd az<br />
első ábrát). A vesék (páros szerv) ágyéktájon, a<br />
gerincoszlop két oldalán helyezkednek el. A testfolyadékok<br />
szabályozószervei. Gondoskodnak róla,<br />
hogy a sejteket körülvevő extracelluláris (sejten<br />
kívüli) folyadék összetétele és térfogata állandó<br />
maradjon, és ezzel garantálja a test összes sejtjének<br />
optimális működési feltételeit. Ha felesleg van vízből<br />
vagy oldott anyagokból, a vesék gondoskodnak<br />
a megfelelő kiválasztásról. Ha vízhiány van,<br />
működésbe lépnek a takarékossági funkciók,<br />
amelyek korlátozzák a további veszteségeket<br />
anélkül, hogy az anyagcsere végtermékeinek<br />
szükséges kiválasztását akadályoznák. Ezek a<br />
funkciók úgy működnek, hogy a vesék szabályozzák<br />
a vér vízháztartását és sótartalmát, és kiválasztják a<br />
fehérje-anyagcsere bomlási termékeit (húgyanyag),<br />
a húgysavat, valamint a mérgező anyagokat.<br />
Ezt szolgálja a vesék számunkra szinte<br />
elképzelhetetlenül gazdag vérellátása. Felnőtteknél<br />
percenként kb. 1,2 liter vér áramlik át a veséken,<br />
ami a vese saját súlyának négyszerese. A fajlagos<br />
vérellátás egy orvosi paraméter, amely megadja,<br />
hogy percenként mennyi vér áramlik át egy szerven<br />
a szerv súlyához viszonyítva. A vesék fajlagos<br />
vérellátása (1200 cm 3 vér/perc)/ (280 g vesesúly) =<br />
4,3 cm 3 /g · min. Ez az érték jelentősen felülmúlja a<br />
többi nagy szerv, mint az agy, a máj vagy a szívizom<br />
fajlagos vérellátását. Naponta 1700 liter vér áramlik<br />
át a veséken, ami több, mint a test súlyának 20szorosa,<br />
és az ember teljes vérmennyiségének<br />
340-szerese. Az ember vérének össztérfogata kb.<br />
5 liter. Tehát a veséken óránként a vér össztérfogatának<br />
15-szöröse folyik át. A két vese kb. 2,5<br />
millió vesetestecskéje (glomeruli; lat. Glomerulus<br />
= a glomus [= gombolyag] kicsinyítőképzős<br />
alakja, többes száma glomeruli) és az ugyanennyi<br />
vesecsatornácska, amelyek összhosszúsága<br />
csaknem 100 km, hozzájárulnak egy zseniálisan<br />
kigondolt fizikai szűrőfolyamat (molekuláris szitálás)<br />
működéséhez.<br />
A vesék kiválasztási képességének egyik mértéke<br />
az összes glomerulus által időegységenként<br />
kiszűrt folyadéktérfogat. Ezt glomeruláris filtrációs<br />
rátának (GFR) is nevezik, és értéke 120 cm 3 /perc.<br />
Ebből kiszámítható a napi szűrési mennyiség: 180<br />
liter. A test vérplazmájának (a vér folyadékrésze)<br />
össztérfogata (kb. 3 liter) tehát naponta 60-szor<br />
van alávetve szűrési és tisztítási folyamatoknak.<br />
Ha a szűrési teljesítményt az extracelluláris (sejten<br />
kívüli) folyadékmennyiségre (14 liter) vonatkoztatjuk,<br />
azt a veseszűrők naponta 13-szor ellenőrzik. A<br />
vesetestecskék tehát naponta 180 liter ultraszűrletet<br />
(ultrafiltrátum; elsődleges vizelet vagy elő-vizelet)<br />
választanak ki. Erre a mennyiségre van szükség<br />
ahhoz, hogy a vizeletképes anyagok átmenjenek a<br />
hajszálérfalakon. Ha ez az óriási mennyiség közvetlenül<br />
kiválasztódna, súlyos vízveszteség lépne fel. A<br />
napi vizeletmennyiség 18 vödörre rúgna, és el sem<br />
hagyhatnánk a WC-t. Ennek megfelelő lenne a napi<br />
ivóvízigényünk is.<br />
Ezért aztán a Teremtő kigondolt egy „rafinált” elvet,<br />
amelynek alapján a víznek több mint 99 százaléka<br />
és a többi életfontosságú anyag nagy része egy<br />
visszanyerő berendezésen keresztül visszakerül<br />
a testbe. A vesecsatornácskákon (lásd a második<br />
ábrát) keresztül vezető további út során a víz, a<br />
cukor és a konyhasó ismét kinyerődik, és visszakerül<br />
a vérbe. A visszanyerési arány kb. 100 : 1, úgyhogy<br />
egyrészt a felvett folyadék mennyiségétől, másrészt<br />
a folyadékveszteségtől (pl. izzadás) függően csak<br />
1-1,6 liter vizeletet kell kivezetni.<br />
A vese metszeti felületén (lásd első ábra)<br />
felismerhető egy külső szemcsés kéreg és egy<br />
sugarasan csíkozott belső velőréteg. A nefron<br />
(a görög nefron = vese szóból) a vese legkisebb<br />
működési egysége. A be- és kivezető vérvezetékkel<br />
(arteriolák) rendelkező vesetestecskéből<br />
(glomerulus), a vesecsatornácskából, valamint a<br />
gyűjtőcsőből áll (második ábra baloldali része). A<br />
vesetestecskék külső alakjukat tekintve szemcsés<br />
szerkezetűek, de belül egy rendkívül ötletgazdag<br />
67