You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Test, lélek, szellem<br />
– az ember több mint anyag<br />
Az eddigi fejtegetések alapján az lehet a<br />
benyomásunk, hogy bár az ember szerkezetét<br />
illetően nagyon összetett, végül is csak anyagból<br />
van. Ténylegesen léteznek olyan filozófiai<br />
irányzatok, amelyek az embernek ilyen, kizárólag<br />
anyagi szerkezetet tulajdonítanak. Az ilyen<br />
elképzelések a monizmus irányzatához tartoznak.<br />
Monizmus (gör. mónosz = egyedül[i]): Jelentése<br />
egységtan. Ezt a fogalmat Christian Wolff filozófus<br />
(1679–1754) vezette be. A monista gondolkodási<br />
irányzat legszigorúbb változata tagadja a lét<br />
formáinak különbözőségét, és megpróbál <strong>minden</strong><br />
létezőt egyetlen elvből levezetni. Ide tartozik a<br />
materializmus is, mivel a világ összes jelenségét<br />
egyedül az anyag tulajdonságaival igyekszik<br />
magyarázni. Ezt a felfogást megtaláljuk például<br />
Friedrich Engelsnél (1820–1895), a marxizmus<br />
társalapítójánál: „Az anyagi, érzékileg felfogható<br />
világ, amelyhez mi magunk is tartozunk, az egyetlen<br />
valóságos... az anyag nem a szellem eredménye,<br />
hanem fordítva: a szellem az anyag legmagasabb<br />
rendű terméke.”<br />
A manapság széles körben képviselt evolucionizmus<br />
szintén egy olyan gondolatrendszer, amely a<br />
monizmushoz sorolható. Mivel az evolúcióelmélet<br />
alapgondolatát illetően tisztán materialista, nem<br />
ismer sem tervezést, sem célt. Carsten Bresch<br />
freiburgi genetikus leírta az evolúcióelmélet<br />
konzekvenciáit: „Úgy tűnik, hogy a természet egy<br />
cél és értelem nélküli gépezet. Vajon új szellemi<br />
szabadságunkért létezésünk értelmével fizettünk?<br />
A féltudású ember egyedül áll, gyökértelenül egy<br />
jeges univerzum határtalanságában – elveszve<br />
a nemzedékek láncában. A semmiből jött, és a<br />
semmibe tart. Mi végre az egész?” (Zwischenstufe<br />
Leben – Evolution ohne Ziel? [Az élet mint közbülső<br />
lépcsőfok – evolúció cél nélkül?]).<br />
A monizmus nem képes megmagyarázni az élet<br />
<strong>minden</strong> megnyilvánulását. Sir John C. Eccles<br />
(*1903) ausztrál Nobel-díjas agykutató az emberi<br />
agy példáján keresztül cáfolta a monizmust. Így ő az<br />
<strong>embert</strong> illetően a dualizmust képviseli.<br />
Dualizmus (lat. dualis = két ellentétes dologra célzó):<br />
E filozófiai tan szerint a valóság két, egymással<br />
ellentétes létformából áll, mint például anyagból és<br />
szellemből. Agykutatásai alapján Eccles az <strong>embert</strong><br />
duális lényként írja le. Szeretnénk ezzel egy kicsit<br />
részletesebben foglalkozni, mivel (akaratlanul?)<br />
hidat épít számunkra a bibliai emberkép felé. Az<br />
1. ábrán az érzékcsalódásra láthatunk példákat.<br />
A rajzok szemlélésekor a következő dolgok zavarnak<br />
meg bennünket:<br />
• A nyílhegyek közötti szakaszok egyenlő<br />
hosszúak. A nyilak iránya miatt azonban<br />
1. ábra: Érzékcsalódás szabályos alakzatok nézésekor,<br />
amelyekhez járulékos vonalakat rajzoltak be.<br />
különböző hosszúságúnak látszanak<br />
(érzékcsalódás a hosszúságot illetően).<br />
• Párhuzamos egyenesek összetartónak vagy<br />
görbültnek látszanak, mivel a berajzolt vonalak<br />
zavaróan hatnak (érzékcsalódás az irányt<br />
illetően).<br />
91
Change language