Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
– néhány ezer más sejttől kaphat információkat, és<br />
ugyanilyen számú partnernek adhatja át őket.<br />
Az idegsejtek az agy építőkövei. Ugyanazokkal<br />
a génekkel rendelkeznek, ugyanazon elvek<br />
szerint épülnek fel, és ugyanazokkal a biológiai<br />
folyamatokkal működnek, mint a többi sejt.<br />
Ennek ellenére néhány dologban jelentősen<br />
különböznek azoktól – sok tekintetben az élő<br />
szervezet legkülönösebb sejtjei: a sejt formájában,<br />
a sejtmembránban, amely képes idegi jeleket<br />
generálni, és egy szinapszisnak nevezett<br />
struktúrában, melyben az idegi jelek átvivő anyagok<br />
(neuro-transzmitterek) segítségével átadódnak<br />
az egyik idegsejtről a másikra. Figyelemre méltó<br />
továbbá, hogy az idegsejtek az embrionális fejlődés<br />
után többé nem osztódnak. A szervezetnek a<br />
megtermékenyített petesejtből való kifejlődése<br />
során azonban meglepő sebességgel képződnek:<br />
250 000 percenként, kilenc hónapon keresztül.<br />
Másképp kifejezve: A születésig keletkező idegsejtkészletnek<br />
egész életen át ki kell tartania.<br />
Az idegsejtek, sejtenkénti tíz-ötvenezer<br />
kapcsolatukkal, annyira szerteágazó és<br />
átláthatatlan rendszert alkotnak, hogy kapcsolási<br />
rajzuk – ha ismernénk – több négyzetkilométeres<br />
területet foglalna el, melyen az egyes idegsejtek<br />
nem lennének nagyobbak egy gombostűfejnél<br />
(1 km 2 = egymillió m 2 ). A bonyolult mérnöki<br />
konstrukciókat DIN-A 0 szabványú rajzokon<br />
ábrázolják (DIN-A 0 formátum: 841 x 1189<br />
mm 2 = 1 m 2 ). Egy ilyen kapcsolási terv<br />
százszor bonyolultabb lenne, mint a föld teljes<br />
telefonhálózata. Az agy kapcsolási tervét azonban<br />
senki sem ismeri.<br />
A nagyagyban levő idegrostok hossza egymáshoz<br />
fűzve – írd és mondd: 500 000 km; sőt, egyes<br />
szerzők egymillió kilométerből indulnak ki. Az agy<br />
mint parancsközpont munka nélkül maradna, ha<br />
az emberi test nem lenne parancsvezetékekkel<br />
bekábelezve. Az agyunkon kívüli idegrostok<br />
összhosszúsága 380 000 km. Ezek behálózzák<br />
testünket, és egymáshoz fűzve kiadják a hold-föld<br />
távolságot. Ezekben a csupán ezredmilliméter<br />
82<br />
vastag idegvezetékekben és elágazásokban<br />
folytonosan információk és parancsok futnak le-föl<br />
az agy és a test többi része között. Ez kb. 40 méter/<br />
másodperc, azaz 144 kilométer/óra sebességgel<br />
történik, ami 12-es szélerősségnek, tehát egy orkán<br />
sebességének felel meg.<br />
Feldolgozási sebesség: A neuronális kapcsolatok<br />
hihetetlenül sűrű hálózatában rendkívül nagy<br />
mennyiségű adat feldolgozása lehetséges. Az<br />
agynak nem ez a tisztán anyagi tulajdonsága a<br />
bámulatos, hanem egyedülálló képessége az<br />
információfeldolgozásra, amelynek mértékéről<br />
és jellegéről alig van elképzelésünk. Az agy<br />
egy másodperc alatt 10 18 = 1 milliárd milliárd =<br />
1 trillió számítási műveletet tud végrehajtani. A<br />
leggyorsabb szuperszámítógépek manapság kb.<br />
10 milliárd (10 10 ) számítási műveletet hajtanak<br />
végre másodpercenként. Tehát agyunk 100<br />
milliószor gyorsabban működik, mint a leggyorsabb<br />
mesterséges számítógép.<br />
Energiafogyasztás: Ha összehasonlítjuk az ember<br />
agyának méretét és energiafogyasztását egy állat<br />
megfelelő értékeivel, akkor egy közel állandó arányt<br />
kapunk, amely a legtöbb emlősállatnál független<br />
a testmérettől. Csak a főemlősök (félmajmok,<br />
majmok, ember) jelentenek kivételt. Míg a kutyák és<br />
macskák energiájuk öt-hat százalékát használják<br />
el az agyukban, ez az arány a rhesus-majmoknál<br />
kilenc százalék, az embernél pedig eléri a 20<br />
százalékot. Az agy energiafogyasztása 20 watt,<br />
ami egyötöde az egész test energiafogyasztásának<br />
(100 watt). Az embrionális fejlődés alatt sokkal<br />
nagyobb az agyra jutó energiafogyasztás; ebben az<br />
időszakban elérheti a 60 százalékot is.<br />
Struktúra: Az emberi agy legnagyobb részét a<br />
nagyagy foglalja el. Ez két félre vagy féltekére oszlik,<br />
amelyek mindegyike funkcionálisan a test átellenes<br />
feléért felelős (a bal agyfélteke a test jobb feléért és<br />
fordítva). A két féltekét az agyhíd (corpus callosum)<br />
köti össze, ami egy kb. 300 millió idegrostból álló<br />
kábel. Mindkét féltekét egy három milliméter vastag,<br />
idegsejtekből álló, sokszorosan barázdált réteg fedi,<br />
amelynek neve cortex cerebri vagy agykéreg.
Change language