You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
szaginformációt elektromos impulzusokká alakítják,<br />
és az ún. szaglógumó felé továbbítják. Ez aztán<br />
szétosztja őket az agyban.<br />
10 000-nél jóval több szagot tudunk<br />
megkülönböztetni. Ez a képesség gyakorlással<br />
még jelentősen finomítható, és a hivatásos<br />
„szaglászoknál” (parfüm-, kávé- és bortesztelők)<br />
különösen fejlett. Nem <strong>minden</strong>nek van szaga, csak<br />
az olyan anyagoknak, amelyek elég illékonyak<br />
ahhoz, hogy apró részecskéiket a levegőből be<br />
lehessen szippantani. A szagok sokféleségéhez<br />
képest nyelvünk nagyon szegény a szagok<br />
elnevezését illetően.<br />
Az orrnak ezenkívül nagyon fontos funkciója van<br />
a légzésben. A tüdő előnyben részesíti a nedves,<br />
felmelegített és megtisztított levegőt. Ezért előnyös<br />
orron keresztül lélegezni. A nyálkahártyán keresztül<br />
vezető hosszú úton a levegő megnedvesedik és<br />
előmelegszik, és az orrnyálka finom szőröcskéi<br />
közt fennakadnak a levegő legdurvább szennyező<br />
részecskéi.<br />
Az illatanyagok érintkezési helye – a szaglónyálkahártya<br />
– mélyen az orrban található. A<br />
szagló-hámszövetben sok millió érzékelő sejt van,<br />
amelyek hosszúra nyúlt támasztósejtekbe vannak<br />
beágyazva. Az érzőideg-sejtek – azért nevezik így<br />
őket, mert egyrészt reagálnak az ingerre, másrészt<br />
továbbvezetik az ingerületet – közvetlen összekötő<br />
kapcsok a külvilág és az agy között. A külső<br />
csúcsukon levő finom csillószőrök nyalábja benyúlik<br />
az orrüregbe. Ott egy nyálkás rétegben helyezkedik<br />
el, amelyben a levegőből jövő szaganyag-molekulák<br />
feloldódnak. A szaglósejtek egész életünkön<br />
keresztül folytonosan újraképződnek neuronális alapi<br />
sejtekből. Ez különös dolog, hiszen egy szervezet<br />
legtöbb idegsejtje, ha elpusztul, többé nem pótlódik.<br />
Amint nemrégiben kiderítették, az érzékelhető<br />
szagok nagy száma közvetlen kapcsolatban van a<br />
gének számával. Az embernél (és az emlősöknél)<br />
kb. 1000 gént találtak, amelyek ugyanennyi<br />
szaglóreceptort kódolnak (ezek mindegyike a<br />
sok millió érzősejt ezreiben fordul elő). Ha egy<br />
emlősállatnak 30 000 génje van, eszerint ezeknek<br />
nem kevesebb mint 3 százaléka kizárólag olyan<br />
fehérjéket kódol, amelyek illatanyagokat kötnek le.<br />
Ez az eddig talált legnagyobb géncsalád. Ez a nagy<br />
genetikai ráfordítás mutatja, milyen nehéz mérni a<br />
különböző szagokat. Minden embernek, kivéve az<br />
egypetéjű ikreket, saját egyedi szaglása van, amely<br />
genetikailag meg van határozva.<br />
Ezzel éles ellentétben áll a szemben levő<br />
receptor-pigmentek száma. Az embernél elegendő<br />
három típus, hogy színárnyalatok ezreit<br />
tudja megkülönböztetni. Itt azonban alapvetően<br />
más a felismerés elve: Mind a három típus a<br />
fénynek egy széles, a másik kettőt részben<br />
átfedő hullámhossztartományában szólal meg.<br />
A legnagyobb érzékenységet a spektrum másmás<br />
helyén mutatják, és az ingerületeket az agy<br />
kombinálja és hasonlítja össze. Egy ehhez hasonló<br />
mechanizmus az olfaktórius (szaglási) jeleknél<br />
nem lenne alkalmas, mivel minőségileg nagyon<br />
eltérő kémiai komponenseket kell összehasonlítani,<br />
méghozzá nagy számban.<br />
Az a mód, ahogy az agy az olfaktórius információt<br />
dekódolja, a neurofiziológia központi, de legnehezebb<br />
megoldatlan kérdései közé tartozik.<br />
A nem leírható érzék: A szaglóérzék a néma,<br />
szavak nélküli érzék. Rendkívül pontos lehet,<br />
mégis az ember alig képes leírni egy szagot vagy<br />
illatot, amit maga még nem tapasztalt. Naponta<br />
12 000-szer lélegzünk (be és ki), és ennek<br />
során 12 köbméter levegőt mozgatunk meg. A<br />
belégzéshez kettő, a kilégzéshez öt másodpercre<br />
van szükségünk. Eközben az illatmolekulák is<br />
áramlanak. Míg egy látott dolgot képek sokaságával<br />
a legkisebb részletekig le tudunk írni, úgyhogy<br />
a velünk szemben álló pontos képet kap róla, a<br />
szagoknál csak általános érzéseinket adhatjuk<br />
31