Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Két példa a tengeri<br />
hajózás történetéből –<br />
a Gustloff és a Titanic<br />
Az alábbiakban részletesen beszélünk a halálos<br />
veszélyből való megmenekülésről. Példaként álljon<br />
itt két drámai esemény a 20. századból.<br />
Először a tengeri hajózás ama<br />
hajószerencsétlenségével foglalkozunk, amely a<br />
halottak számát tekintve <strong>minden</strong> idők legnagyobbika<br />
volt.<br />
Kedd van, 1945. január 30.: A Wilhelm Gustloff<br />
erősen túlzsúfolva, 10582 utassal a fedélzetén kifut<br />
a tengerre. Az utasok többsége menekült (8956 vagy<br />
több), akik Kelet- vagy Nyugat-Poroszországból,<br />
Danzig-Gotenhafenből (Gdanski öböl – ma<br />
Gdynia), a Memel-vidékről és Kelet-Pomerániából<br />
származnak. (Ma Lengyelország, Oroszország<br />
és Litvánia.) A közeledő Vörös Hadsereg elől<br />
menekülnek, hogy eljussanak nyugatra. Ezen a<br />
jéghideg téli estén, erős hullámverésben és mínusz<br />
18 fokos hidegben, a félig lemerült S-13 szovjet<br />
tengeralattjáró kémlelője Stolpmünde (Hátsó-<br />
Pomeránia) magasságában felfedezi egy nagy<br />
tengeri hajó körvonalait. A Gustloffot 21:00 óra<br />
körül eltalálja a tengeralattjáró három torpedója,<br />
és egy órán belül elsüllyed. A katasztrófa mérlege<br />
<strong>minden</strong> elképzelhetőt felülmúl: 9343-an veszítették<br />
életüket, és csak 1239 <strong>embert</strong> sikerült kimenteni. Ez<br />
a szám legalább 6551-rel meghaladja a New York-i<br />
World Trade Center elleni 2001. szeptember 11-i<br />
terrortámadás áldozatainak számát.<br />
(Irodalom: Heinz Schön: SOS Wilhelm Gustloff<br />
– Die größte Schiffskatastrophe der Geschichte<br />
[SOS Wilhelm Gustloff – A történelem legnagyobb<br />
hajószerencsétlensége], Motorbuch Verlag, 1. kiadás<br />
1998).<br />
A hajó, amelyet az NSDAP (Nemzetiszocialista<br />
Német Munkáspárt) 1936-ban meggyilkolt<br />
svájci funkcionáriusáról neveztek el, a „Német<br />
Munkafrontnak” szolgált mint a „Kraft durch<br />
Freude” [Örömben az erő] akció zászlóshajója.<br />
120<br />
25 484 BRT (bruttóregisztertonna) rakterével és<br />
1500 személyt befogadó utasterével a Wilhelm<br />
Gustloff luxushajónak számított. A háború elején<br />
a tengerészet kórház- és kaszárnyahajójaként<br />
állomásozott Gotenhafenben. Amikor az ellenséges<br />
front közeledett, egyike volt azoknak a hajóknak,<br />
amelyek menekülteket és katonákat szállítottak<br />
nyugat felé. Bombáktól sérülten és túlterhelve a<br />
Gustloff csak 12 csomóval volt képes haladni az<br />
egykori 15,5 csomó (29 km/h) helyett.<br />
Mivel akkoriban ezen a területen nem fenyegettek<br />
ellenséges tengeralattjárók, csak egy torpedónaszád<br />
ment vele védő kíséretként, és nem cikkcakkban<br />
haladt. A torpedótalálat után a hajó 15 fokban<br />
megdőlt, kb. 20 percig úgy maradt, majd egyre<br />
inkább az oldalára dőlt, míg végül elsüllyedt. Mivel<br />
túl kevés mentőcsónak volt, a legtöbb ember a<br />
biztos halálba ment. Csak 1239 <strong>embert</strong> sikerült<br />
kimenteni a jeges hullámok közül.<br />
Heinz Schön, a katasztrófa szemtanúja és túlélője<br />
(* 1926) így írja le a süllyedés drámai helyzetét:<br />
„22 óra 16 perckor, hatvan perccel az első<br />
torpedótalálat után, amelyet rögtön két másik<br />
követett, a Gustloff a haláltusáját vívja. Senki<br />
sem tudja, hogy ez a haláltusa még pontosan két<br />
percig tart. Senki előtt nem ismert, hány ember halt<br />
már meg a hajón a megelőző hatvan percben, a<br />
torpedók által széttépve, a robbanástól keletkezett<br />
gázokban megfulladva, a felborult bútorok által<br />
agyonütve, a lépcsőfeljárókon agyontaposva, a hajó<br />
orrában, a folyosókon, kamrákban, termekben és<br />
az alsó sétafedélzeten megfulladva, mely utóbbi<br />
’üvegkoporsóvá’ változott.”<br />
Ezután leírja az utolsó percet:<br />
„Eljött a Gustloff halálának perce. Azok számára,<br />
akik még a fedélzeten vannak, nincs többé<br />
menekvés. Nem akarnak meghalni, de a halál<br />
kérlelhetetlen. Én is a puszta életemért küzdök<br />
a jéghideg Balti-tengerben. Emberek százai<br />
hánykolódnak mellettem a jeges vízben. Segítségért<br />
kiabálnak, a csónakok szélébe kapaszkodnak,<br />
a csónakokban ülőkkel harcolnak, és valamilyen