Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az agy<br />
– a világegyetem<br />
legösszetettebb képződménye<br />
„Az emberek évezredek óta fáradoznak azon, hogy<br />
megértsék az agyat. A régi görögök hűtőgépnek<br />
tartották, amely szabályozza a vér hőmérsékletét.<br />
Századunkban egy kapcsolótáblához,<br />
számítógéphez, hologramhoz hasonlították – és<br />
semmi kétség, hogy még sok más géphez is<br />
hasonlítani fogják, amelyeket majd a jövőben<br />
találnak fel. De <strong>minden</strong> összehasonlítás sántít,<br />
mivel az agy egyedülálló a világegyetemben, és<br />
nem hasonlít egyetlen, emberkéz alkotta dologhoz<br />
sem” (Robert Ornstein/Richard F. Thomson: Unser<br />
Gehirn: das lebendige Labyrinth [Agyunk: az élő<br />
labirintus]; 1993, 7. oldal).<br />
Robert Ornstein (Kaliforniai Egyetem) és Richard<br />
F. Thomson (Stanford Egyetem) professzorok<br />
ezekkel a szavakkal írják le a koponyatetőnk<br />
alatt lévő kb. 1,5 kg súlyú képződményt. Joggal<br />
nevezhetjük a világegyetem legösszetettebb anyagi<br />
struktúrájának.<br />
Az agy idegrendszerünk központi irányító<br />
szerve. Szabályozza, felügyeli és koordinálja a<br />
szervezetben végbemenő majd összes folyamatot.<br />
Összegyűjti és kiértékeli az érzéki hatásokat, tárolja<br />
őket, és értelmes válaszokat ad rájuk.<br />
Az agyban folyó tulajdonképpeni<br />
információfeldolgozásról úgyszólván semmit sem<br />
tudunk. Senki sem tudja, hogyan nyeri ki az agy<br />
az érzékszervek bemenő elektromos jeleiből a<br />
tulajdonképpeni szemantikus információt. Tudjuk,<br />
hogy bizonyos tevékenységek eredete a nagyagykéregben<br />
van; azt is tudjuk, hogy bizonyos<br />
emlékek ott tárolódnak. De nem tudjuk, hogy<br />
pontosan hol és hogyan tárolódnak; azt sem<br />
tudjuk, hogyan idézünk fel bizonyos emlékeket.<br />
Nem ismert, hogyan jutnak eszünkbe új ötletek,<br />
és mi történik az agyban, amikor valami újat<br />
tanulunk. A különböző agyrészek működésmódjáról<br />
szerzett kevés tudásunkat lényegében<br />
azokból a változásokból következtettük ki, amelyek<br />
agysérülések vagy daganatok után megfigyelhetők.<br />
Az építőelemek és kapcsolataik számáról csak<br />
statisztikus adataink (becslések) vannak. De már<br />
ezek is bámulatos képet rajzolnak a világegyetem<br />
legösszetettebb szerkezetéről.<br />
Az építőelemek száma: Az agy kb. 100 milliárd (=<br />
100 · 10 9 ) idegsejtből áll. A szinonimaként használt<br />
kifejezést, a neuront, W. v. Waldeyer vezette be<br />
(1891). Az idegsejtek az agy építőelemei, és számuk<br />
a Tejútrendszerben található csillagok számának<br />
nagyságrendjébe esik. A nagyszámú idegsejthez<br />
jön még további 100 milliárd anyagcsere- és támasztósejt.<br />
Mindegyik neuron szinapszisokon (gör. szünapszisz<br />
= kapcsolat, összeköttetés) keresztül több ezer<br />
másik neuronnal áll kapcsolatban. Még ha nincs<br />
is <strong>minden</strong> idegsejt az összes többivel közvetlenül<br />
összekötve, ezek a kapcsolatok több sejten<br />
keresztül is fennállnak. Ily módon érvényes: Minden<br />
emberi agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok<br />
lehetséges száma nagyobb, mint a világegyetemben<br />
lévő összes atom száma. Ha csak egyetlen neuron<br />
közvetlen kapcsolatait jegyeznénk fel egy könyvben,<br />
már ehhez is 40 nyomtatott oldal kellene. Vajon<br />
mennyi hely kellene az összes neuron-kapcsolat<br />
feljegyzéséhez? Könnyű kiszámolni: 40 oldal/neuron<br />
x 100 · 10 9 neuron = 4000 · 10 9 oldal.<br />
Ha egy könyvet nagyvonalúan 400 oldallal<br />
számolunk, akkor 4000 · 10 9 /400 = 10 · 10 9 kötetet<br />
kapunk. Az eredmény lélegzetelállító: Hogy agyunk<br />
összes kapcsolódási helyét regisztrálhassuk, egy<br />
tízmilliárd, egyenként 400 oldalas könyvből álló óriási<br />
könyvtárra lenne szükségünk. Ennek a könyvtárnak<br />
a méretéről képet kaphatunk, ha összehasonlítjuk a<br />
világ egyik legnagyobb könyvtárával, a Washingtoni<br />
Kongresszusi Könyvtárral (Library of Congress).<br />
Ennek kb. 20 millió kötete van. Hogy feljegyezzük az<br />
emberi agy kapcsolódási helyeit, eszerint egy olyan<br />
könyvtárra lenne szükség, mely 500-szor nagyobb,<br />
mint a Kongresszusi Könyvtár!<br />
A szinapszisok száma tehát sokkal nagyobb, mint<br />
a neuronoké. Egy idegsejt általában néhány száz<br />
81
Change language