You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
sel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy sokan<br />
voltak, akik részt vettek a harmincéves háborúban<br />
(1618–1648), és akiknek nem ismert a neve, de az<br />
a tény, hogy Bismarck (1815–1898) csak kétszáz<br />
évvel később született, feljogosít minket arra a<br />
következtetésre, hogy ő nem vett részt abban a<br />
szörnyű háborúban. Végül ami Bachot (1685-1750)<br />
illeti: Egy számítógép telefonszámok hosszú listáit<br />
ellenőrizné, majd közölné, hogy a zeneszerzőnek<br />
vagy nincs telefonja, vagy még nincs benne a<br />
telefonkönyvben. A születési évszám és a telefon<br />
feltalálásának időpontja alapján azonban mi gyorsan<br />
arra az eredményre jutunk, hogy nem lehetett<br />
telefonja, tehát telefonszáma sem.<br />
Értelmezés puszta adatregisztrálás helyett:<br />
Érzékszerveink kb. egymilliószor több információt<br />
küldenek az agyba, mint amennyit tudatosan fel<br />
tudunk dolgozni. Az agy az érzékelt külvilágot nem<br />
egyszerűen leképezi, ahogy azt egy fényképezőgép<br />
vagy egy magnetofon teszi. Az agyban zseniális<br />
adatredukció történik abban az értelemben, hogy az<br />
agy a kívülről kapott jeleket egyidejűleg értelmezi<br />
és személyes világgá rakja össze. Az így létrehozott<br />
belső világ általában határozottan különbözik a<br />
külvilágtól. Egy vörös rózsa a valóságban egy anyagi<br />
struktúra, amely egy bizonyos hullámhosszúságú<br />
fényt ver vissza. Csak az agyunkban lesz belőle<br />
vörös szín és az a felismerés, hogy ez a struktúra<br />
egy virág. Ehhez az agy nemcsak összehasonlítja<br />
a külső jeleket a korábban látott rózsákról szerzett<br />
ismeretekkel, de események és érzelmek emlékeit<br />
is felidézi. Idegsejtjeink nemcsak leképezik a<br />
dolgokat, hanem értékelik is. Így egy vörös rózsa<br />
képe önkéntelenül felidézi bennünk a virág illatát, és<br />
talán egy nagy szerelem kedves emlékét is. Mindez<br />
anélkül történik, hogy bármi is behatolna belőle a<br />
tudatunkba. Benjamin Libet amerikai neuro-fiziológus<br />
kiderítette, hogy a tudat kb. fél másodperccel az<br />
agy tevékenységei mögött kullog. Amikor tudatunk<br />
azt hiszi, hogy döntést hoz, agyunk addigra már<br />
régen elemzett és kiértékelt <strong>minden</strong> információt a<br />
külvilágból. Eddig <strong>minden</strong> tulajdonságot az agynak<br />
csupán mint anyagi képződménynek tulajdonítottunk.<br />
Amint a következő fejezetben megmutatjuk, ez<br />
a szemléletmód nem alkalmas az agy tényleges<br />
működésének megértésére.<br />
88