Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A különbség abban van, hogy a sejtek típusuktól<br />
függően különböző információkat olvasnak<br />
le és dolgoznak fel. Akárcsak a mesterséges<br />
számítógépeknél, itt sem az eredeti információ<br />
kerül a CPU-hoz, hanem annak másolatai. A<br />
számítógépnél egy olvasófej rááll a merevlemezen<br />
levő felhasználói program (applikáció)<br />
kezdőpozíciójára, és létrehoz egy másolatot. Itt több<br />
ilyen olvasófej állhat rá egymás után az applikációra,<br />
és hozhat létre egyidejűleg másolatokat. Így<br />
egyszerre az összes merevlemezről leolvasásra<br />
kerülnek a különböző információk a <strong>minden</strong>kori<br />
sejt számára. A biológiai számítógép két fontos<br />
„számítási feladatot” hajt végre: A már leírt<br />
információfeldolgozást a fehérjék előállításához, és a<br />
biológiai számítógép megkettőzését (sejtosztódás).<br />
A genom-projekt: Egy nagyszabású, 15<br />
évre tervezett közös projekt keretében a világ<br />
<strong>minden</strong> részén dolgozó tudósok nekiláttak, hogy<br />
feltérképezzék és betűről betűre megfejtsék<br />
(szekventálás) az ember teljes öröklési<br />
információanyagát. A külön erre a célra alapított<br />
„Human Genom Organisation” nevű szervezetnek<br />
már kb. 1000 tagja van 50 országból. A projekt<br />
hivatalos kezdete 1990. október 1. volt. A DNS<br />
betűsorozatának kiderítésére fordítandó munkát akkor<br />
sok ezer évre becsülték. A teljes sorozatról azóta<br />
már számszerű ismereteink is vannak. Génjeinkben<br />
kódolt formában le van írva az ember teljes építési<br />
terve, például hogyan kell felépíteni a szemet vagy<br />
a fület, vagy hogyan kell megkonstruálni a szívet,<br />
és rögzítve van testünk <strong>minden</strong> egyéb fiziológiai<br />
részlete, valamint adottságaink is.<br />
Már 2000 vége felé eufórikus beszámolók jelentek<br />
meg a sajtóban a teljes szekventálásról. Vastag<br />
betűs címeket lehetett olvasni <strong>minden</strong> variációban,<br />
például: „Megfejtették az élet építési tervét”. Ezzel<br />
együtt felrajzolták egy szép új világ képét, amelyben<br />
<strong>minden</strong> lehetséges lesz: AIDS elleni mesterséges<br />
öröklési anyagokat juttatnak a vérbe, az Alzheimerkórban<br />
szenvedőkbe manipulált agysejteket ültetnek,<br />
a ráksejtek az új öröklési minta bejuttatását követően<br />
egyszerűen felfalják önmagukat, a gén-injekciózott<br />
átültetett szervek a befogadónál többé nem váltanak<br />
ki kilökési reakciókat.<br />
78<br />
Ezek a jelentések, bár feltűnőek és jó a<br />
reklámhatásuk, nem igazak. Mi a kutatás valódi<br />
állása? 2001 végéig a genom betűinek csak<br />
90 százalékát fejtették meg. A többi nem áll<br />
rendelkezésre a kívánt pontossággal. Korábban<br />
abból indultak ki, hogy az embernek 100 000 génje<br />
van, amelyek 23 kromoszómára oszthatók. A mai<br />
becslések szerint ez az érték 30 000 és 40 000<br />
között van.<br />
Mit nyerünk azzal, ha a mostani becslések szerint<br />
2003-ig ismertté válik az emberi genom ACGTbetűinek<br />
áttekinthetetlen sorozata? Ezáltal vajon<br />
megismerjük az élet programját? Tudni fogjuk,<br />
hogy a Teremtő miként kódolta például az agyat?<br />
Semmiképpen sem! Ami akkor a rendelkezésünkre<br />
fog állni, az a Biblia egy általunk nem ismert indián<br />
nyelven leírt, pontok és vesszők nélküli szövegéhez<br />
hasonlítható, tehát egy olyan könyvhöz, amelyet<br />
senki sem ért. A szöveg értelmének (szemantika)<br />
fordítási munkája csak akkor kezdődik el. Hogy<br />
valaha sikerül-e a genom szemantikai megfejtése,<br />
az ma még teljesen nyitott kérdés. Az egyiptomi<br />
hieroglifák esetében a dekódolás csak azért sikerült,<br />
mert megtalálták az ún. Rosette-i követ, melyen egy<br />
görög, egy demotikus 1 és egy hieroglifikus szöveg<br />
volt látható. Az olvasható görög szöveg jelentéséből<br />
kiindulva hosszadalmas kutatómunkát követően<br />
sikerült dekódolni a hieroglifákat. A genom esetében<br />
azonban teljes egészében hiányzik egy ilyen<br />
„Rosette-i kő”.<br />
Egy fontos felismerés azonban már most a<br />
birtokunkban van: A DNS molekulában található<br />
a legnagyobb ismert információsűrűség. Abból,<br />
hogy az információ nem anyagi, hanem szellemi<br />
mennyiség, fontos következtetés vonható le: Ez az<br />
információ nem keletkezhetett magától az anyagban;<br />
feltétlenül megköveteli egy rendkívül intelligens<br />
Alkotó létét.<br />
A DNS-molekula struktúrájáról: Kémiailag és<br />
strukturálisan a DNS az egyik legsokoldalúbb<br />
molekula. Erre szüksége is van, hogy összes<br />
1 Újegyiptomi, egyszerűsített
Change language