You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
kalapács üllő<br />
fej test<br />
hosszú<br />
rövid<br />
nyúlvány<br />
rövid nyúlvány<br />
hosszú nyúlvány<br />
kengyel talpa<br />
kalapács-nyél<br />
fülkagyló<br />
halántékizom<br />
halántékcsont<br />
üllő<br />
kalapács<br />
dobhártya<br />
kengyel<br />
oldalsó ívjárat<br />
hátsó ívjárat<br />
elülső ívjárat<br />
kengyel talpa<br />
ovális ablak<br />
pitvar<br />
kerek ablak<br />
csiga<br />
egyensúlyi ideg<br />
pitvarideg<br />
csigaideg<br />
fülkürt<br />
(Eustach-kürt)<br />
külső hallójárat csigacsúcs<br />
csigajárat<br />
Az emberi fül felépítése<br />
A hangrezgések útja a külső hallójáraton át, a<br />
dobhártyán, a kalapácson, az üllőn és a kengyelen<br />
keresztül, az ovális ablakon át a folyadékkal<br />
teli csigába vezet. A kerek ablak gondoskodik a<br />
nyomáskiegyenlítésről a csiga és a levegővel teli<br />
középfül között. A három ívjárat az egyensúlyi<br />
szervhez tartozik. A hangérzékelés szerve a két<br />
és fél kanyarulatból álló csiga. A csigamenet<br />
tartalmazza a Corti-féle szervet, amelyben kb.<br />
15 000 hallósejt található érzékelő szőrökkel<br />
(szőrsejtekkel). A csigából egy hallóidegekből álló<br />
„vastagkábel” fut az agyba.<br />
hangot hallunk. Ha a hullámhossz csökken (vagyis<br />
nő az időegységenkénti rezgések száma), akkor<br />
magasabbnak halljuk a hangot. A hangmagasság<br />
a hang frekvenciája, mértékegysége a hertz (1<br />
Hz = 1 rezgés másodpercenként). Az amplitúdó<br />
növekedése hangosabb hangot, csökkenése<br />
pedig halkabb hangot eredményez. A szokásos<br />
hangforrások különböző frekvenciájú és amplitúdójú<br />
hangok keverékét bocsátják ki.<br />
A nyomás amplitúdóját hangnyomásnak nevezzük,<br />
22<br />
amit – mint <strong>minden</strong> más nyomást – N/m 2 -ben<br />
(pascal, Pa) adunk meg (1 N/m 2 = 1 Newton per<br />
négyzetméter). Az akusztikában azonban egy másik<br />
mérték szokásos, nevezetesen a hangnyomásszint.<br />
Ezt dB-ben (= deciBel) adjuk meg. Valamilyen<br />
p x hangnyomásból a következőképpen kapjuk<br />
meg a hozzátartozó dB-számot: Képezzük a p x /p 0<br />
hányadost, ahol p 0 = 2 · 10 -5 N/m 2 egy önkényesen<br />
megállapított referencia-hangnyomás. Erre a célra<br />
éppen azt a p 0 hangnyomást választották, amely<br />
az emberi fül hallásküszöbének felel meg. Ezután<br />
képezzük a p x /p 0 hányados tízes alapú logaritmusát,<br />
és ezt szorozzuk 20-al. Az L hangnyomásszint<br />
kiszámításának képlete tehát:<br />
L = 20 · log(p x /p 0 ).<br />
Ennek az önkényesnek látszó definíciónak egy sor<br />
előnye van:<br />
• Ahelyett, hogy a nyomásnál kellemetlen módon<br />
tíz hatványaival kellene számolni, ugyanezt<br />
elérhetjük 1-3 jegyű számokkal.<br />
• Az egyes mennyiségekre egész számokkal való<br />
szorzás esetén a következő összefüggések<br />
adódnak:<br />
• Tízszeres hangnyomás 20 dB különbséggel<br />
fejezhető ki.<br />
• Kétszeres hangnyomás 20 · log 2 = 20 · 0,30103<br />
≈ 6 dB különbségnek felel meg.<br />
• Háromszoros hangnyomás 20 · log 3 = 20 ·<br />
0,4771 = 9,54 ≈ 10 dB különbségnek felel meg.<br />
• A hangenergia a hangnyomás négyzetével<br />
arányos. A hangenergia megduplázódása tehát 3<br />
dB különbségnek felel meg.
Change language